Macskajajjal indul az év
– Nem engedhet meg magának ekkora luxust egy ország, amely az egy főre eső GDP alapján az 51. helyen áll – nyilatkozta a Rosszijszkaja Gazetának az FBK gazdasági elemzőintézet vezetője annak kapcsán, hogy a héten véget ért a páratlanul hosszú piros betűs szezon, és tíz munkaszüneti nap után munkába indult Oroszország.
Igor Nyikolajev szerint óriási veszteséget könyvel el az orosz gazdaság azzal, hogy december 30-tól tíz napra megáll az élet. Az ipari termelés tíz százalékkal marad el a decemberitől, amelyet nem bont meg az egyébként is inkább egyházi, semmint családi ünnepet jelentő pravoszláv karácsony, hiszen ez Oroszországban január 7-re esik. A számítások szerint a költségvetés 200 milliárd rubeltől esik el (1 rubel = 7 forint), míg az ország GDP-je egytrillió rubellel kevesebb, mint amennyi az elnyúló ünnepek nélkül lenne. Ez a nominálisan 1800 milliárd dolláros (vásárlóerő-paritáson számolva 2300 milliárd dolláros) gazdaság teljesítményének 1,8 százaléka.
A szám akkor is igen nagy, ha figyelembe vesszük, hogy az orosz gazdaság 2012-ben az előző évhez képest 3,5 százalékkal nőtt, és a gyarapodás az idén is bizonyosan három százalék felett marad. (Igaz, a növekedés mértéke lassuló ütemet mutat az elmúlt tíz év négy-nyolc százalékos növekedéséhez képest, amelyet nem emésztett fel a 2009-es mélypont sem, amikor a gazdaság 7,9 százalékkal zsugorodott.)
Oroszország 2005 óta köszönti tíznapos ünneppel az új évet. December 30-tól zárva tartanak a hivatalok, a legtöbb helyen – a kőolaj és a földgáz területét kivéve – áll a termelés, sőt nem jelennek meg az újságok sem. (Az áruházak viszont ekkor is nyitva tartanak.) Az ünnepi szezont nem hivatalosan megnyújtja még a „régi újév” is, azaz az 1918-ig érvényes julián naptár szerinti újév ünnepe, amelyet szintén előszeretettel mulatnak át az országban.
Ráadásul az orosz rendszer – a munkavállalók örömére – páratlanul nagyvonalúan bánik a piros betűs napokkal: ha az ünnep hét végére esik, akkor azt egy hétköznap pótolják. Ez történik az év eleji hétvégékre eső ünnepekkel is. Ezeket az idén a május eleji – egyébként is kétnapos – munka ünnepe és a győzelem napját jelentő május kilencedike között adják oda a munkavállalóknak, országos tavaszi szünetté varázsolva május elejét. Az idén tizenöt hétköznapon pihen a 143 milliós ország.
A gazdaságiak mellett az egészségügyi szakemberek is vitatják a hosszú januári pihenő hasznát. Az országos tiszti főorvos, Gennagyij Onyiscsenko szerint mindez csak növeli az egyébként is magas alkoholfogyasztást, amely tiszta szeszre átszámolva becslések szerint egy évben eléri a 18 litert fejenként. A tiszti főorvos az NTV orosz televíziónak nyilatkozva katasztrófának nevezte a tíznapos ünnepet, és arra kérte a lakosságot, hogy legalább értelmes tevékenységgel, téli sporttal próbálja meg csökkenteni az ivászati szezon és a kényszerű semmittevés okozta károkat.
Az ország java otthon ül ugyanis az ünnepek alatt. A Levada Centr felmérése szerint a lakosságnak csupán öt százaléka engedheti meg magának, hogy elutazzon belföldre vagy külföldre. (Az ország lakosságának 70 százaléka sosem járt a határokon túl, és csupán 17 százalékának van érvényes útlevele.) Ám ez a hétmillió ember annál nagyobb ajándék a turisztikai szférának: külföldön különösen azért, mert éppen akkor indul be az orosz szezon, amikor az európai, amerikai turistahullám elül.
A legnépszerűbb irányok Európában Spanyolország, Olaszország, Németország és Csehország, a melegebb régiókból Egyiptom és Thaiföld vezet, bár éves szinten Törökország évi kétmillió orosz turistával messze a legkedveltebb. Magyarország a régióban elmarad a célpontok között Csehországtól és Horvátországtól – ahol 1,6 millió vendégéjszakát töltenek az oroszok évente –, de a 110 ezer orosz turista 450 ezer magyarországi éjszakával így is előkelő helyen áll, ráadásul a gyógyfürdőknek köszönhetően télen is vonzó Budapest és Hévíz. Az orosz turisztikai cégek szerint a magyarországi árszínvonal csábító, de a repülőjegyek árai már kevésbé: a Malév megszűntével a monopolhelyzetbe került Aeroflot közvetlen járatai jóval drágábbak, mint amennyiért Prágába, Bécsbe vagy Pozsonyba lehet eljutni Moszkvából.
Piros betűs az élet Kolumbiában
Vízkereszttől kezdve áldozócsütörtökön át a szeplőtelen fogantatásig évi tizenkét keresztény ünnep mentesíti a munka alól a kolumbiaiakat. A latin-amerikai országban ezenkívül hat állami ünnepet is megtartanak, így Kolumbia a tizennyolc piros betűs nappal világrekorder a Mercer HR-tanácsadó cég globális összesítése szerint.
De nem panaszkodhatnak a libanoniak, az indiaiak, a malájok vagy a thaiföldiek sem: náluk egyaránt 16-16 a piros betűs napok száma évente. Európában Ciprus és Szlovákia a két listavezető 15-15 ünneppel. Északi szomszédunknál munkaszüneti nap például szeptember 15., Szűz Mária, Szlovákia védőszentjének napja, de tartják Cirill és Metód napját, valamint három különböző időpontban is emlékeznek a nácizmus elleni harcra. Magyarországon két nemzeti és egy állami ünnepet tart számon a törvény; ezek hat további állandó ünnepnappal kiegészülve adják ki az évi kilenc fix munkaszüneti napot.
A Mercer összeállítása szerint a mexikóiaknak kell beérniük a világon a legkevesebb munkaszüneti nappal. A mindössze hét ünnepnapból nyárra például egy sem jut. Minden hatodik esztendő különleges év (de legközelebb csak 2018-ban lesz ilyen): december első napján, ünnepen iktatják be az ország leendő elnökét. Tartják ugyan a keresztény ünnepeket is Mexikóban, ám ezekkel nem jár fizetett szabadság a dolgozóknak.
A gazdasági válság nyomán egyes országokban csökkentik az ünnepnapok számát, így növelve a termelékenységet. Ettől az évtől kezdve négy munkaszüneti nappal kevesebbet jegyez a portugál naptár: számuk a tizennégy ünnepről tízre csökkent. (Munkatársunktól)
