Össztűzre számíthat Obama
Főleg az utóbbi jelölés vitatott: Hagel saját pártjában sem népszerű. Pedig a 66 éves politikus személyében először kerülne a Pentagon élére a vietnami háború veteránja. Mint azt a sajtójelentések és Barack Obama elnök is hangsúlyozta a jelöltjét egekig magasztaló beszédében: fiatalon sorozták be katonának, megmentette sérült testvérét a harcmezőn, és azóta is repeszdarabok vannak a mellkasában. Kétszer is kitüntették Bíbor Szív érdemrenddel, amelyet az amerikai fegyveres erők azon tagjai kapnak meg, akik csatatéren, ellenséges fegyvertől sebesültek meg.
„Chuck tudja, hogy a háború nem elvont fogalom. Megérti, hogy csak akkor küldünk fiatal amerikaiakat a koszban és sárban vérüket hullatni, ha az abszolút elkerülhetetlen” –mondta bemutató beszédében az elnök. Hagel szenátorként, 2002 októberében még az iraki háború megindítására szavazott, ám később megváltoztatta véleményét, és a csapatok létszámának emelését sem támogatta. Abban is illik Obama elképzeléseihez, hogy sürgeti a mielőbbi kivonulást Afganisztánból. A háborút csupán végső eszköznek tartja, és Iránnal szemben is a diplomáciai nyomásgyakorlást tartja célravezetőnek.
Hagel és Obama abban is egyetért, hogy a Pentagon költségvetését csökkenteni kell. A The Washington Post szerint a 2001-ben 287 milliárd dolláros költségvetés tavaly már 530 milliárd volt, és ebben még nincs is benne az iraki és az afganisztáni háború ára. A The New York Times (NYT) is azt írja: a felduzzadt védelmi büdzsé csökkentése lesz Hagel első és legfontosabb feladata új pozíciójában. Ez akár a második Obama-ciklus végéig is elhúzódhat.
Ám rengeteg kritika merült fel Hagel jelölésével kapcsolatban mindkét politikai oldalon. A demokraták felróják neki, hogy a kilencvenes évek végén egy nagykövet kinevezését azért ellenezte, mert a jelölt „nyíltan, agresszíven homoszexuális” volt. Ezért a kijelentéséért Hagel azóta bocsánatot kért, és közölte, támogatja, hogy az amerikai hadseregben nyíltan homoszexuális nők és férfiak is szolgálhassanak. Izrael-ellenességgel és néha antiszemitizmussal is vádolják, mivel egyszer Izrael támogatóit a „zsidó lobbi” szavakkal illette. Hagel és támogatói az NYT szerint erre úgy reagáltak: szenátorként többször is megszavazott Izraelnek nyújtandó több milliárd dollár értékű katonai segítséget, és egyik beterjesztője volt annak a javaslatnak, amely a nemzetközi közösséget sürgette, hogy ne vegye fel a kapcsolatot a Hamasszal, amíg az el nem ismeri Izrael szuverenitását.
Az NYT egyik forrása azt is felveti: vajon elhiszik-e az irániak, hogy az ellenük bevezetett egyoldalú amerikai szankciókat is ellenző Hagel háborút indítana? Hiszen a Pentagon főnökeként ő felügyelné a Perzsa-öbölben zajló csapaterősítést, amelynek célja, hogy nyitott maradjon a Hormuzi-szoros, és hogy meggyőzze arról az irániakat: az Egyesült Államok akár katonai erővel is megakadályozza, hogy atomfegyvert szerezzenek.
A lap szerint a Fehér Ház nem aggódik, mivel úgy véli, hogy ugyan hangos, de nem túl erős ellenállásra kell csupán számítania Hagelnek, és a szenátus elfogadja majd. A republikánusok ugyanis nem fogják elgáncsolni párttársukat, egy háborús hőst, és a demokraták sem fognak keresztbe tenni az elnök akaratának. Az biztos: a szenátusi meghallgatáson kemény kérdésekre kell számítania. „A republikánusok ellenérzése elsősorban abból származik, hogy Hagel egy idő után nyíltan szakított pártjával az iraki háború kérdésében” – mondta a The Washington Postnak egy kormányzati forrás. Hozzátette: nehéz lenne viszont a republikánusoknak egy olyan politikus ellen érvelni, aki egy ilyen népszerűtlen háború ellen szólalt fel.
Az elnök John Brennan személyében is olyan embert jelölt egy fontos posztra, akiben teljes mértékig megbízik. Már 2009-ben is őt szánta a CIA élére, ám akkor sokan tiltakoztak ellene, mivel Bush idején magas rangú hírszerzőként tudnia kellett a kínzásokról, többek közt a vízbe fojtást imitáló kihallgatási módszerekről. Obama akkor terrorellenes tanácsadójává tette Brennant – ezen a poszton nem volt szükség szenátusi jóváhagyásra. Brennan kulcsszerepet játszott az elmúlt négy évben az Obama nevéhez köthető védelmi politikai változásokban, többek közt a drónháború felpörgetésében is. Az elnök mellett volt akkor is, amikor kiadta a parancsot Oszama Bin Laden megölésére. Brennan a jemeni, pakisztáni és szomáliai dróncsapásokat folytatná, ám úgy véli, azokat egyre inkább ismét a hadsereg kezébe kellene adni, a CIA-nak pedig ismét inkább a hírszerzésre kellene koncentrálnia.
