Klaus Wowereit, a korábban rendkívül népszerű berlini főpolgármester is lemondásra kényszerült – igaz, egyelőre nem legfőbb tisztségéről, csak a BER felügyelőbizottságának elnöki posztjáról. A tizenkét éve a főváros élén álló szociáldemokrata politikus megítélése az utóbbi években sokat romlott. Nem utolsósorban épp a válságmenedzselésben mutatott gyengesége miatt. Így most több politikai kommentátor is azt latolgatja: a politikába szemlátomást belefáradt, kissé unott Wowereit veszi-e a kalapját az SPD-n belül is érezhető nyomás hatására? Utódja a projekt élén átmenetileg Matthias Platzek brandenburgi kormányfő lesz – aki rövid ideig az SPD elnöke is volt. Ő máris politikai jövőjét tette függővé a reptértől: bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, hogy lássa, megvan-e a megfelelő támogatottsága a brandenburgi hátországban.

Az ellenzéki pártok Berlinben is ugyanezt szeretnék, a zöldek helyi vezetője szerint Wowereitnak is ideje lenne levonnia a tanulságokat és távozni. A német szövetségi parlament (Bundestag) közlekedési bizottságnak elnöke pedig már a teljes felügyelőbizottság lemondását sürgette: az újabb halasztásról ugyanis ők is a sajtóból szereztek tudomást. A vezéráldozat egyelőre a projekt vezetője, Rainer Schwarz lehet, akit a legtöbben felelősnek tartanak a problémákért. Horst Amman, a repteret építő konzorcium technikai igazgatója a Bildnek meglehetősen vészjóslóan arról beszélt: nem lehet kizárni, hogy teljes átépítésre lesz szükség, hogy végre megfeleljenek az előírásoknak és megkapják a használatba vételi engedélyt.

Bár a reptér kívülről befejezettnek tűnik, most épp a tűzvédelmi rendszerrel vannak problémák, és a csomagszállító rendszer sem működik megfelelően. Működik viszont a repteret a berlini belvárossal összekötő méregdrága metróvonal, persze utasok nélkül. Ennek ugyanis járnia kell, mert csak így biztosítható az alagutak szellőzése...

A Berlin-Brandenburgi reptérről lassan két évtizede beszélnek, de a megnyitó időpontja még mindig bizonytalan. Eredetileg 2012 júniusában kellett volna átadni a légiforgalomnak, de az utolsó pillanatban lefújták az ünnepséget. Aztán idén májusra ígérték, majd őszre, végül kiderült, hogy valószínűbbnek tűnik egy 2014-es dátum. Ahogy az lenni szokott, időközben elszálltak a költségek is: kezdetben kétmilliárd euróra becsülték, most 4,5 milliárdnál tartanak, és a becslések szerint 6-7 milliárd alatt nem is állnak meg. Mindezt természetesen közpénzből, hiszen állami – fővárosi, tartományi és szövetségi – (presztízs)beruházásról van szó.

Mint a német sajtó most is felidézi, annak idején politikai döntés született az új reptér szükségességéről és magáról a helyszínről is, így nem csoda, ha a számok sem a terveknek megfelelően alakulnak. A német egyesítés és a főváros Berlinbe költöztetése után a politikusok nagyot álmodtak. A három berlini repteret, a nyugati Tegelt és a belvárosi Tempelhofot, valamint az NDK hivatalos repterének számító Schönefeldet provinciálisnak tartották, az immár egyesült Németország fővárosának ezeknél grandiózusabb légikikötő járt. Az első tervek már 1992-ben megszülettek a BER-ről, és 1996-ban döntöttek arról is, hogy amint elkészül, a Tegelt és a Schönefeldet tüstént bezárják. (A Bauhaus stílusban épült Tempelhofot biztonsági okokból 2008-ban le is lakatolták.)

Az engedélyeztetés azonban nyolc évet vett igénybe, és további gondokat okozott az érintett zónában élő lakosok tiltakozása a megnövekedő zajártalom miatt. A lipcsei bíróság végül 2006-ban adta ki az építési engedélyeket, de szigorú zajvédelmi feltételeket szabott. Az első kapavágásra pedig 2008-ban került csak sor, ám 2010-ben csődbe ment a tervezéssel megbízott egyik cég. A vesszőfutás ekkor kezdődött. A civilek továbbra is vehemensen protestáltak a fejük fölé tervezett légifolyosók ellen. Tervezési gondok is akadtak, az utasszámot a szakértők szerint alulbecsülték, a check-in és a poggyászkezelő rögtön a megnyitás után kicsinek bizonyulhat.

Bár a reptér hivatalosan Willy Brandt egykori szociáldemokrata kancellár nevét fogja viselni, a nemzetközi légiforgalomban inkább csak Berlinként emlegetik majd. A névről egyébként szintén késhegyre menő viták voltak, a kereszténydemokraták Marlene Dietrichet vagy Albert Einsteint favorizálták volna, de az FDP előhozakodott Gustav Heinemann volt államfő nevével. Annyi azonban bizonyos: ha valaha megnyílik, a berlini lesz Németország harmadik legnagyobb repülőtere (30 milliós forgalommal), igaz, az utazók számát tekintve meg sem közelíti majd a frankfurti (57 millió) és a müncheni (38 millió) légikikötőket. A Lufthansa vezetése idejekorán közölte: a központot egyelőre nem költöztetik ide.

Üres út vezet a fantomrepülőtérhez