Frunda György: Nem adtam el a lelkemet

Magyar politikusként volt az év szenátora, sőt az év politikusa is Romániában, hosszú ideig vezette az ország Európa tanácsi küldöttségét. A decemberi választásokon 1990 óta először nem jutott szenátori mandátumhoz, s hogy hatalmas politikai tapasztalata és jogi tudása ne vesszen kárba, Victor Ponta miniszterelnök felkérte személyes tanácsadójának. Frunda György reméli, hogy sikerül befolyásolnia húsz évvel fiatalabb főnökét. Lesz min dolgoznia, hiszen sok kérdésben, például a román nemzetállamot illetően, radikálisan eltér az álláspontjuk.

– Mindenkit meglepett a bejelentés, hogy a miniszterelnök személyes tanácsadójának kérte fel. Mikor került szóba először a kinevezése?

– A választások után körülbelül egy héttel hívott fel a miniszterelnök. Éppen Bukarestben tartózkodtam, hogy a szenátusban az utolsó formalitásokat rendezzem.

– A közvélemény viszont sokkal később értesült erről. A román sajtó azonnal ki is kezdte a miniszterelnököt, hogy lám, az RMDSZ mégis kormányon van. Kormányon van az RMDSZ?

– Egyértelműen nincs. Annak ellenére sem, hogy van egy államtitkárunk, Király András, aki a kisebbségi oktatásért felel. Tudniillik Victor Ponta megígérte az RMDSZ-nek, hogy kormánya mindig tárgyalni fog az RMDSZ-szel, ha a kisebbségi jogokat érintő kérdésekben kell dönteni. De az én kinevezésemnek nincs is politikai vetülete. Persze magyar vagyok, és RMDSZ-tag, de a tisztséget nekem személyesen ajánlotta fel a kormányfő. Tehát nem azt mondta az RMDSZ-nek, hogy tessék nekem adni egy szakértőt, aki a szövetséget képviselné, hanem közvetlenül engem kért fel. Ez számomra megtisztelő, mert elismerése az eddigi munkámnak, másrészt szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a részemről segítségnyújtás, hiszen ahogy a miniszterelnök is fogalmazott, kár lenne, ha elveszne az a tapasztalat és tudás, amit annyi év alatt fölhalmoztam.

– Sok magyar és román közéleti személyiség is sajnálkozott amiatt, hogy hiányozni fog a parlamentből egy kiváló jogász, éppen most, amikor alkotmányozni kell. Hogyan élte meg a választási kudarcot?

– Most már sokkal higgadtabb vagyok, de amikor kiderült, hogy nem jutok be a parlamentbe, csalódott voltam, dühös és felháborodott. Igazságtalannak éreztem, hogy éppen én maradok kívül, aki éveken át hajtogattam, hogy ki kell lépni a kormánykoalícióból. Úgy gondoltam ugyanis, hogy más politizálással az RMDSZ sokkal jobb eredményeket ért volna el, és dühös voltam, hogy a mások hibáiért én fizetek. De az élet megy tovább. Keserű szájízzel tudomásul vettem a helyzetet, és készültem arra, hogy a továbbiakban kizárólag ügyvéd leszek.

– Ekkor jött a miniszterelnök felkérése. Milyen területeken látja el tanácsokkal Victor Pontát?

– Három kérdéskörben egyeztünk meg: a kisebbségi és emberi jogi kérdések, a nemzetközi politika, valamint az Európa Tanács. Az együttműködés módozatairól éppen kedden (az interjú elkészülte után – a szerk.) tárgyaltunk.

– A média önt sem kímélte. Azért támadták, mert kiállt a nemzetállami jelleget kimondó alkotmánycikkely módosítása mellett. A kormányfő-tanácsadó viszonyban fontos a bizalom, nem kezdik ki az ilyen jellegű viták?

– Először is: nem adtam el a lelkemet. Ugyanaz a meggyőződésem, ugyanazok az elveim. 1990-től, amikor az alkotmányozó testület titkára voltam, folyamatosan azt mondom, hogy Románia nem nemzetállam. Tulajdonképpen ma kevésbé az, mint a rendszerváltáskor volt, hiszen bejutott az Európai Unióba, a NATO-ba, az Európa Tanácsba, lemondott szuverenitása egy részéről, illetve azt megosztja az európai intézményekkel, amelyekhez tartozik. Azt hiszem, hogy a kormányfő éppen azért kért fel tanácsadójának, mert a politikai karrierem során hűséges maradtam az elveimhez, hitemhez, és nem azért, hogy lemondjak bármiről.

– Egyetértés van abban, hogy az RMDSZ-nek ott kell lennie annál az asztalnál, amelynél az ország közigazgatási újraosztásáról és az alkotmány módosításáról döntenek. Mit lehet elérni a jelenlegi helyzetben?

– Őszinte leszek: nem tudnám megmondani. Az biztos, hogy az RMDSZ-es törvényhozó kollégáknak mindenképpen fenn kell tartaniuk azokat a javaslatokat, amelyeket fenntartottunk az 1991-es alkotmányozáskor vagy a 2003-as alkotmánymódosításkor, és meg kell próbálniuk egyet előrelépni. A mostani politikai helyzetet figyelembe véve úgy vélem, hogy az is pozitív eredmény, ha a létező jogok bekerülnek az új alkotmányba. Elvi szinten, az alkotmány szintjén Románia orvosolta a kisebbségi jogokat, probléma ezeknek a kodifikálásával és főleg a törvények alkalmazásával van.

– A magyar alkotmányozás során láthattuk, hogy a képviselők jóformán végrehajtják, amit a kormány diktál. Romániában mennyire lesz komoly szerepe a parlamentnek a hamarosan induló alkotmányozásban?

– A 2003-as alkotmánymódosításkor, de főleg 1990–91-ben, a rendszerváltás utáni első alkotmány megírásakor nagy szerepük volt a képviselőknek és a szenátoroknak. Akkor minden párt kidolgozta az álláspontját a saját csoportján belül, a konkrét javaslatokról viszont sokszor hajnalig vitatkoztunk. Nem volt ennyire fentről vezényelt a politika, nem döntötte el a pártvezetés, hogy nézzen ki egy-egy cikkelye az alaptörvénynek. Azóta a pártok nálunk is megerősödtek, egyre inkább a vezetőség dönti el, hogy s mint legyen. Ezért, illetve mert az alkotmánymódosítás évtizedekre meghatározza az ország sorsát, nagyon fontos, hogy az RMDSZ okosan politizáljon, tárgyaljon a szociálliberális vezetőkkel, nehogy csorbuljanak a jogaink, illetve hogy az alkotmány biztosítsa a jogállamiságot.

– Egyes vélemények szerint Victor Ponta tulajdonképpen a Fidesz vitorlájából akarja kifogni a szelet azáltal, hogy az ön kinevezése révén is támogatja az RMDSZ-t, és így nem engedi megerősödni az Erdélyi Magyar Néppártot. Létezett ön szerint ilyen szándék?

– Nem hiszem. Az biztos, hogy a Fidesz és a Szociálliberális Unió kormánya nem áll különösebben közel egymáshoz. Pedig tárgyalniuk kellene, jövőt csak közösen lehet építeni, még akkor is, ha más-más orientáltságú a két kormány. Korábban gyakorlat volt, pár éve abbamaradt, hogy a két kabinet évente egyszer együtt ülésezett. Mindenképpen javasolni fogom ennek a gyakorlatnak az újjáélesztését.

Névjegy

FRUNDA GYÖRGY 1951-ben született Marosvásárhelyen, jogász, két gyermek apja. 1990–2012 között a román szenátus tagja volt, egy évtizedig az emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottság elnöke.

Egyike a román–magyar megbékélés és együttműködés következetes előmozdítóinak. 1996-ban indult a romániai elnökválasztáson. A kampányban mutatott kiállása nyugati elemzők szerint messzemenően hozzájárult a magyarságról alkotott kép megváltozásához. Az utóbbi években az RMDSZ-ben különutasként tartották számon, sürgette a Demokrata-Liberális Párttal kötött kormánykoalíció felbontását.

Frunda György még az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként. Nagy váltás?
Frunda György még az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként. Nagy váltás?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.