Frunda György: Nem adtam el a lelkemet
– Mindenkit meglepett a bejelentés, hogy a miniszterelnök személyes tanácsadójának kérte fel. Mikor került szóba először a kinevezése?
– A választások után körülbelül egy héttel hívott fel a miniszterelnök. Éppen Bukarestben tartózkodtam, hogy a szenátusban az utolsó formalitásokat rendezzem.
– A közvélemény viszont sokkal később értesült erről. A román sajtó azonnal ki is kezdte a miniszterelnököt, hogy lám, az RMDSZ mégis kormányon van. Kormányon van az RMDSZ?
– Egyértelműen nincs. Annak ellenére sem, hogy van egy államtitkárunk, Király András, aki a kisebbségi oktatásért felel. Tudniillik Victor Ponta megígérte az RMDSZ-nek, hogy kormánya mindig tárgyalni fog az RMDSZ-szel, ha a kisebbségi jogokat érintő kérdésekben kell dönteni. De az én kinevezésemnek nincs is politikai vetülete. Persze magyar vagyok, és RMDSZ-tag, de a tisztséget nekem személyesen ajánlotta fel a kormányfő. Tehát nem azt mondta az RMDSZ-nek, hogy tessék nekem adni egy szakértőt, aki a szövetséget képviselné, hanem közvetlenül engem kért fel. Ez számomra megtisztelő, mert elismerése az eddigi munkámnak, másrészt szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a részemről segítségnyújtás, hiszen ahogy a miniszterelnök is fogalmazott, kár lenne, ha elveszne az a tapasztalat és tudás, amit annyi év alatt fölhalmoztam.
– Sok magyar és román közéleti személyiség is sajnálkozott amiatt, hogy hiányozni fog a parlamentből egy kiváló jogász, éppen most, amikor alkotmányozni kell. Hogyan élte meg a választási kudarcot?
– Most már sokkal higgadtabb vagyok, de amikor kiderült, hogy nem jutok be a parlamentbe, csalódott voltam, dühös és felháborodott. Igazságtalannak éreztem, hogy éppen én maradok kívül, aki éveken át hajtogattam, hogy ki kell lépni a kormánykoalícióból. Úgy gondoltam ugyanis, hogy más politizálással az RMDSZ sokkal jobb eredményeket ért volna el, és dühös voltam, hogy a mások hibáiért én fizetek. De az élet megy tovább. Keserű szájízzel tudomásul vettem a helyzetet, és készültem arra, hogy a továbbiakban kizárólag ügyvéd leszek.
– Ekkor jött a miniszterelnök felkérése. Milyen területeken látja el tanácsokkal Victor Pontát?
– Három kérdéskörben egyeztünk meg: a kisebbségi és emberi jogi kérdések, a nemzetközi politika, valamint az Európa Tanács. Az együttműködés módozatairól éppen kedden (az interjú elkészülte után – a szerk.) tárgyaltunk.
– A média önt sem kímélte. Azért támadták, mert kiállt a nemzetállami jelleget kimondó alkotmánycikkely módosítása mellett. A kormányfő-tanácsadó viszonyban fontos a bizalom, nem kezdik ki az ilyen jellegű viták?
– Először is: nem adtam el a lelkemet. Ugyanaz a meggyőződésem, ugyanazok az elveim. 1990-től, amikor az alkotmányozó testület titkára voltam, folyamatosan azt mondom, hogy Románia nem nemzetállam. Tulajdonképpen ma kevésbé az, mint a rendszerváltáskor volt, hiszen bejutott az Európai Unióba, a NATO-ba, az Európa Tanácsba, lemondott szuverenitása egy részéről, illetve azt megosztja az európai intézményekkel, amelyekhez tartozik. Azt hiszem, hogy a kormányfő éppen azért kért fel tanácsadójának, mert a politikai karrierem során hűséges maradtam az elveimhez, hitemhez, és nem azért, hogy lemondjak bármiről.
– Egyetértés van abban, hogy az RMDSZ-nek ott kell lennie annál az asztalnál, amelynél az ország közigazgatási újraosztásáról és az alkotmány módosításáról döntenek. Mit lehet elérni a jelenlegi helyzetben?
– Őszinte leszek: nem tudnám megmondani. Az biztos, hogy az RMDSZ-es törvényhozó kollégáknak mindenképpen fenn kell tartaniuk azokat a javaslatokat, amelyeket fenntartottunk az 1991-es alkotmányozáskor vagy a 2003-as alkotmánymódosításkor, és meg kell próbálniuk egyet előrelépni. A mostani politikai helyzetet figyelembe véve úgy vélem, hogy az is pozitív eredmény, ha a létező jogok bekerülnek az új alkotmányba. Elvi szinten, az alkotmány szintjén Románia orvosolta a kisebbségi jogokat, probléma ezeknek a kodifikálásával és főleg a törvények alkalmazásával van.
– A magyar alkotmányozás során láthattuk, hogy a képviselők jóformán végrehajtják, amit a kormány diktál. Romániában mennyire lesz komoly szerepe a parlamentnek a hamarosan induló alkotmányozásban?
– A 2003-as alkotmánymódosításkor, de főleg 1990–91-ben, a rendszerváltás utáni első alkotmány megírásakor nagy szerepük volt a képviselőknek és a szenátoroknak. Akkor minden párt kidolgozta az álláspontját a saját csoportján belül, a konkrét javaslatokról viszont sokszor hajnalig vitatkoztunk. Nem volt ennyire fentről vezényelt a politika, nem döntötte el a pártvezetés, hogy nézzen ki egy-egy cikkelye az alaptörvénynek. Azóta a pártok nálunk is megerősödtek, egyre inkább a vezetőség dönti el, hogy s mint legyen. Ezért, illetve mert az alkotmánymódosítás évtizedekre meghatározza az ország sorsát, nagyon fontos, hogy az RMDSZ okosan politizáljon, tárgyaljon a szociálliberális vezetőkkel, nehogy csorbuljanak a jogaink, illetve hogy az alkotmány biztosítsa a jogállamiságot.
– Egyes vélemények szerint Victor Ponta tulajdonképpen a Fidesz vitorlájából akarja kifogni a szelet azáltal, hogy az ön kinevezése révén is támogatja az RMDSZ-t, és így nem engedi megerősödni az Erdélyi Magyar Néppártot. Létezett ön szerint ilyen szándék?
– Nem hiszem. Az biztos, hogy a Fidesz és a Szociálliberális Unió kormánya nem áll különösebben közel egymáshoz. Pedig tárgyalniuk kellene, jövőt csak közösen lehet építeni, még akkor is, ha más-más orientáltságú a két kormány. Korábban gyakorlat volt, pár éve abbamaradt, hogy a két kabinet évente egyszer együtt ülésezett. Mindenképpen javasolni fogom ennek a gyakorlatnak az újjáélesztését.
Névjegy
FRUNDA GYÖRGY 1951-ben született Marosvásárhelyen, jogász, két gyermek apja. 1990–2012 között a román szenátus tagja volt, egy évtizedig az emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottság elnöke.
Egyike a román–magyar megbékélés és együttműködés következetes előmozdítóinak. 1996-ban indult a romániai elnökválasztáson. A kampányban mutatott kiállása nyugati elemzők szerint messzemenően hozzájárult a magyarságról alkotott kép megváltozásához. Az utóbbi években az RMDSZ-ben különutasként tartották számon, sürgette a Demokrata-Liberális Párttal kötött kormánykoalíció felbontását.
