Újságíróból lett a főcenzor
Számtalan demonstráció történik szinte naponta Kínában, környezetvédelmi okokból, helyi kiskirályok túlkapásai miatt vagy az utóbbi időben már béremelési követelések alátámasztásáért is. Ám alighanem ez volt az első ilyen megmozdulás a sajtószabadságért.
A botrány a múlt héten robbant ki, amikor a szókimondó, így kritikai hangvételtől sem mentes Nanfang Zhoumo újságírói médiablogoldalt nyitottak, s az oda feltett nyílt levelükben kifogásolták, hogy a lap hagyományos újévi köszöntő cikkét a cenzúra átírta a publicistaszerkesztő beleegyezése nélkül. Az említett nyílt levél szerint – amely több mint 24 óráig volt a weboldalon – az eredeti írásban az alkotmányosság érvényesülésének „álmáról” esett volna szó, ehelyett az átírt publicisztika szerint az „álmok” kezdenek valósággá válni a pártnak köszönhetően. A felháborodott újságírók az eset kivizsgálását követelték, s sztrájkot helyeztek kilátásba a szerkesztőségi autonómia megsértése miatt. A hét végén mintegy két tucat ismert értelmiségi követelte ugyancsak nyílt levélben, hogy az esetért felelősnek tartott tartományi pártbizottsági propagandafőnököt, Tuo Zhent távolítsák el posztjáról.
A Hongkongban megjelenő South China Morning Post egyik cikke szerint sajátos, hogy Tuo Zhen a nyolcvanas években még az Economic Daily fiatal újságírójaként éppen leleplező riportjaival szerzett hírnevet, majd lett először a gazdasági lap főszerkesztője, utóbb a Xinhua állami hírügynökség elnökhelyettese. 2012 májusában nevezték ki Guangdong tartomány propagandafelelősévé.
Ebben az új szerepében egyszerre szigorú cenzorrá vált, s a guangzhoui hatóság korábbi „megengedő” hozzáállása helyett fél év alatt több mint ezer cikket írtak, írattak át vagy egyszerűen tiltották le közlésüket. Rendre olyan írásokat, amelyekben kínai újságírók és publicisták korrupciós esetekről vagy más negatív fejleményekről számoltak volna be. Helyettük a központi pártlap vagy a Xinhua által kiadott változatot kellett a szerkesztőségeknek publikálniuk.
A Nanfang Zhoumo újságíróinak bátor kiállása a cenzúra ellen azért nem meglepő, mert éppen Guangdong tartomány az, ahol a néhaiTeng Hsziao-ping kísérleti jelleggel elindította a gazdasági nyitás reformjait, immár több mint három évtizede. Ugyanakkor a hetilap és olvasótábora „messze” van a párt és állami bürokrácia pekingi központjától, egyszersmind a külföldi újságírók figyelmének körétől is, ezért lehetett arrafelé a sajtó kritikusabb. Kérdés, hogy mit tesz most az ügyben a kínai pártvezetés alig több mint hat hete kinevezett új generációja. Mindenesetre a központi pártlap, a Renmin Ribao (Zsenmin Zsipao) kiadójához tartozó Global Times publicisztikája szerint – mint az AP jelentette –egyetlen kínai média sem képzel heti magáról, hogy „egy különleges politikai zónát” alkothatna, amely független lehet a kormányzati ellenőrzéstől. „Kína jelenlegi szociálpolitikai realitása közepette nem lehet olyan szabad média, amiért egyesek szíve dobban” – utalt feltételezhetően a nyílt levelet aláíró értelmiségiekre.
A külföldi sajtóban az év eddigi legnagyobb ügyének kikiáltott újságíróbotrány alighanem a párt új főtitkára, Xi Jinping konfliktuskezelő képességének első próbája is. Xi Jinping hétfőn egy Pekingben rendezett jogi konferenciához intézett írásos hozzászólásában felszólította a bírósági, ügyészségi, közbiztonsági szerveket az igazságtalanság és a korrupció elleni harcra, és hogy biztosítsák „valamennyi ügyben az igazságos ítéletet”. Mint a Xinhua jelentette, a konferencián felmerült a még 1957-ből származó, átnevelő célú munkatáborok reformjának szükségessége, sőt az is, hogy esetleg még az idén kikerül ez a büntetési tételek közül. Több felszólaló szerint ellenétes az alkotmánnyal és az érvényes büntető törvénykönyvvel is, hogy a rendőrség bírósági eljárás nélkül akár négy évig is tarthat személyeket átnevelő táborokban. A Xinhua az igazságügyi minisztérium adataira hivatkozva azt írta, hogy 2008 végén Kína 350 ilyen táborában összesen 160 ezer embert tartottak fogva.
