Bassar el-Aszad fél éve nem szólt népéhez, de a mostani üzenet sem ígért semmi jót. A tizenkét éve hatalmon lévő, 47 éves egykori szemorvos saját híveiből álló lelkes csoport előtt szónokolt, s többnyire eddig elmondott szövegeit ismételte. Elismerte ugyan, hogy országa romokban áll, s területén valóságos háború folyik, de a béketerv, amelyet a vasárnapi szónoklatban elővezetett, semmi jót nem ígér az országnak. A szír rezsim újabb próbálkozását gyorsan elutasította az ellenzék, a szomszédos országok kormányai és az EU is.

Aszad értékelése az ország állapotáról és a megoldás módjáról nem változott a másfél éve tartó felkelés, majd polgárháború alatt. Vasárnapi beszédének lényege, hogy a konfliktus Szíria és az ország külső ellenségei között zajlik. A konfliktus hátterében szerinte a Nyugat és bábjai állnak, akik – mint állította – voltaképpen azonosak az al-Kaida terroristáival. Az általa felvázolt másik oldal „eretnekei” között talál hatók ugyan szíriaiak, de ők kisebbségben vannak. Az ellenség célja – mondta – Szíria feldarabolása.

Beszédében általános mozgósítást hirdetett „a terroristák ellen a nemzet védelmében”. A terroristák szerinte „a nép ellenségei és Allah ellenségei”, ráadásul „vérszomjas vademberek”. A polgárháború az ő értelmezésében a terroristák bosszúja, mert nem engedték meg nekik Szíria feldarabolását. A szír elnök emellett „a Nyugat bábjainak” minősítette a vele szemben állókat. Nem velük, hanem gazdáikkal fog kormánya tárgyalni – jelentette ki. Öntudatosan vágta a világ szemébe, hogy országa tanácsokat elfogad, de utasításokat nem.

Ezt nem sokkal azelőtt mondta, hogy Lakhdar Brahimi algériai diplomata, ENSZ-közvetítő újabb erőfeszítést tesz valamilyen diplomáciai megoldásra. Az arab országok többsége, Törökország, az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Államok is Aszad és rendszere távozását akarják. Eközben Kína, Oroszország és Irán ragaszkodik ahhoz, hogy az eddigi zsarnok és emberei valamilyen módon továbbra is részesei legyenek a hatalomnak Szíriában. Aszad beszédében hangsúlyozta, hogy csak azokkal hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, akik nem adták el magukat az ellenségnek.

Ezzel feltehetően azokra a rendszeren kívül álló csoportokra utalt, amelyek elutasították a fegyveres harcot. Ilyen a Demokratikus Változás Nemzeti Koordinációs Bizottság nevű szervezet, amelynek tagjait a kínaiak és az oroszok (Aszad szövetségesei) ajánlgatják mint esetleges közvetítőket. A nyugati bábnak minősített Szíriai Nemzeti Koalíció sietve utasította el az elnöki beszédet. Valid Bunni szóvivő azt mondta, hogy nincs megoldás, ha Aszad és kormánya nem tűnik el a színről.

William Hague brit külügyminiszter Aszad szavaira reagálva kijelentette: üres reformígéretekkel senkit sem lehet becsapni. Catherine Ashton, az Európai Unió külpolitikai főképviselője azt mondta, gondosan megvizsgál minden esetleges új elemet a beszédben, de fenntartja álláspontját, hogy Aszadnak mennie kell, és hagynia kell a politikai átmenet megvalósulását.

Fallal védenék Izraelt Szíriától

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint országa védőfalat épít a szíriai határra is. Attól tart ugyanis, hogy ott szélsőséges iszlám erők jutnak hatalomra. Izrael eddig jórészt kimaradt a szíriai polgárháborúból, de attól tart, hogy Bassar el-Aszad megpróbál konfliktust kiprovokálni a zsidó állammal, amennyiben helyzete válságosra fordul. (Eddig egyszer tüzeltek szíriai harckocsik a Golán-magaslatokra.) Egy másik katasztrófa-forgatókönyv szerint Aszadot megdöntik, és a felhalmozott vegyifegyver-készletek az iszlamista szélsőségesek kezére jutnak. (AP)

Rendezési terv – három lépésben

A szír elnök azt állítja, hogy mindenkivel kész tárgyalni, aki „nem adta el magát a külföldnek”, és nem kívánja a nemzeti alapvetés – értsd: a rezsim – megdöntését. Aszad háromfázisú rendezést javasol, amelyben végig ő irányítja a folyamatot.

1. A külföld megszünteti az ellenzék felfegyverzését és pénzelését, nem ad menedéket a fegyvereseknek. A „terroristák” felhagynak akcióikkal. A kormányerők tűzszünetet hirdetnek, miközben fenntartják a jogot a fegyveres beavatkozásra.

2. Mechanizmust hoznak létre a korábbi megállapodások megvalósítására.

3. A hatalomon lévő kormány tár gyalásokat kezd a szír társadalom valamennyi képviselőjével. Nemzeti párbeszédet hirdetnek, kibővítik a kormányt, új alkotmányt dolgoznak ki, majd ezt népszavazásra terjesztik elő, és végül új kormány alakul.

A szíriai vezető beszédének közvetítését nézi egy férfi a libanoni Szidonban