Az argentin politikus emlékeztet arra, hogy a Királyi Haditengerészet száműzte a spanyolul Malvinasnak nevezett sziget lakosságát, majd ugyanazt a gyarmatosító betelepítési politikát követte, mint a többi meghódított területen.

A felszólítás szerint, melyet másolatban Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is megkapott, az argentin elnök a brit kormányfőtől azt várja, hogy tartsa be a világszervezet korábbi határozatait. Ezek közül már a hatvanas években kettő is vonatkozott a Falkland-(Malvin-)szigetekre. 1960-ban a „gyarmatosítás minden formája és megnyilvánulása befejezésének szükségességéről”, 1965-ben pedig konkrétan a szigetcsoportról született döntés, javasolva a két országnak, hogy kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a szuverenitásról. Az elmúlt évtizedekben az ENSZ több hasonló szellemű határozatot fogadott el.

A hirdetés nyomán a londoni külügyminisztérium szóvivője megismételte a brit álláspontot, mely szerint a Falkland-szigetek lakossága brit, és „ezt a választást maguk az érintettek hozták meg”. Az ENSZ alapokmánya és az alapvető emberi jogok lehetővé teszik, hogy maguk rendelkezzenek a szigetek hovatartozásáról. Az állásfoglalás hozzáteszi, hogy Argentína szívesen kelti azt a benyomást, mintha a vita csak a két ország között folyna. Nem szabad elfeledkezni a lakosságról, melyet „nem lehet egyszerűen kiírni a történelemből”. A kérdés már csak azért is aktuális, mert éppen ez év márciusában kerül sor a következő népszavazásra, melynek végeredménye valószínűleg ismét Nagy-Britannia „győzelme” lesz.

2012-ben, azaz a falklandi háború harmincadik évfordulójának évében Cristina Fernández de Kirchner több látványos alkalmat is talált, hogy David Cameron orra alá dörgölje a szigetek szuverenitásának ügyét, egyben elterelje a világ közvéleményének figyelmét Argentína egyéb problémáiról. Különösen emlékezetes a G20 mexikói csúcstalálkozója, amikor a brit kormányfő kioktatta az elnök asszonyt fellépései „elfogadhatatlanságáról”. Vicces tévéfelvételek tanúsága szerint az argentin államfő egy dokumentumokkal teletömött, Malvinas feliratú borítékot próbált a brit konzervatív vezető kezébe nyomni, aki azt nem volt hajlandó átvenni. Elutasító magatartását azzal indokolta, hogy „ezeket a dolgokat diplomáciai csatornákon keresztül szokás intézni”.

A The Times című napilap tudósítása a hirdetés tényén túl szól arról is, hogy a múlt évi választáson újabb elnöki mandátumot szerző Kirchner népszerűsége jelentősen csökkent. A kormány ellen több tüntetést szerveztek, december közepén pedig a Nemzetközi Valutaalap az ország kizárásával fenyegetőzött, amiért Buenos Aires a szabályokkal ellentétben nem nyújtotta be az inflációra és a növekedésre vonatkozó statisztikai adatokat.

London