Kiprédikálták a kormányt
A szentbeszédek mindegyike egyház- és vallásellenes támadást lát a megállapodásban. A püspöki prédikációkban rengeteg szó esik egyház- és keresztényüldözésről, a papok elleni támadásokról. A püspöki kar egyik elnökségi tagja szerint a katolikus papok Lengyelországban már-már olyan támadásnak vannak kitéve, mint a zsidók a náci Németországban. Általában véve az erőszak megakadályozásáról és az erőszaktévők üldözéséről szóló egyezmény a konzervatív főpapok szerint támadás a hagyományos értékek, a patriarchális családmodell és a vallás ellen.
A Tusk-kormányt nem érte meglepetés. A lengyel egyház már kezdetektől fogva ellenezte a megállapodást. Többször felszólította az államot: ne csatlakozzanak a konvencióhoz. Az elutasítás okát Wojciech Polak, a püspöki kar titkára összegezte a KAI lengyel katolikus hírügynökségnek nyilatkozva. Szerinte a nemzetközi egyezmény céljával – mármint a nők elleni erőszak megakadályozásával – az egyház egyetért, de feleslegesnek, sőt károsnak tartja a megállapodást.
Ők úgy látják, hogy a jogi dokumentum valótlan és ideologikus tételeken alapul. Ezeket az egyház soha nem fogadhatja el. A katolikus hierarchák szerint a nemzetközi konvenció hamis kiindulópontja az, hogy az erőszak forrása a tradicionális családmodell. Sőt szerintük a jogalkotók a tételes vallásokban is látják (hamisan) a családon belüli erőszak gyökereit.
Legfőképpen pedig azért támadják a konvenciót, mert abban a „nem” meghatározása nem egyszerűen biológiai, hanem társadalmi, kulturális magatartások, viselkedés és tulajdonságok komplexumaként jelenik meg. Ez a megközelítés – állítják – megengedi, hogy „a nem választható” legyen. Végső soron a lengyel püspökök attól félnek, hogy ez az ún. gender- (társadalmi nem-) szemlélet a homoszexualitás propagandáját hozza be a törvényalkotásba. Polak püspök szerint az egyház komolyan veszi a háztartásokon belüli erőszak kérdését, s ezért menhelyeket is létesített a férjük, apjuk által veszélyeztetett nőknek, gyerekeknek. Az egyház és nyomában a lengyel politikai jobboldal feleslegesnek mondja az új törvényeket, szerintük a létező lengyel jog elegendő. A mostani jogszabályok szerint a félholtra vert asszonynak feljelentést kell tennie bántalmazó férje ellen. Máskülönben nem indul eljárás.
Ezentúl azonban hivatalból üldözni kell a hasonló bűncselekményeket. Van is mit. A hivatalos statisztika szerint 2011-ben 86 ezer családi erőszakkal kapcsolatos ügyben indult eljárás Lengyelországban. A kutatók feltételezik, hogy ez legfeljebb a tényleges ügyek fele lehet. Évente átlagban 150 nő hal meg „családi nézeteltérés” következtében. Nagyon sok gyereket vernek, és előfordulnak gyermekgyilkosságok is a családokban. Egyházüldözésről, keresztényüldözésről beszélni Lengyelországban meglehetős túlzás. A katolikus egyháznak erősek a társadalmi gyökerei, s az elmúlt húsz évben intézményes szerepe is megerősödött az államban. Visszatért az iskolákba és a kórházakba a kereszt és a hitoktatás. Most a kötelező hittan érettségi bevezetését akarják elérni. Az egyház számos adózási és egyéb privilégiumban részesül, államosított ingatlanjai jelentős részét visszakapta, vagy kárpótolják a vagyonért. Az utóbbi évtizedekben mégis egyre erősebb a társadalom világias rétege, amely nem akarja mindennapi életében a plébánosok tanácsait követni, s kritikusan szemléli az egyházat.
Ez a megosztottság érvényes a politikára is. A konvenció ratifikálását élesen ellenzi a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt, valamint az ebből kivált másik jobboldali csoport, a Szolidáris Lengyelország. A ratifikálást támogatja a baloldali SLD, a balközép-laikus Palikot-mozgalom és a fő kormányerő, a Polgári Platform (PO) is. (A szintén kormánytag parasztpárt megosztott.) A kormánypárt egyik vezető személyisége Jaroslaw Gowin igazságügyminiszter. Rá célzott Donald Tusk kormányfő, amikor a Polityka hetilapnak adott interjúban azt mondta, hogy a nők elleni erőszak megakadályozása fontosabb dolog a jobboldali politikusok, köztük párttársai, fenntartásainál. Lengyelországban egyébként nem ez az egyetlen ügy, ahol az egyházi doktrína és a társadalom valós problémái összecsapnak. Évek óta tart a huzavona a lombikbébiprogramok körül. Az egyház és szövetségesei megakadályozták, hogy sok ezer meddő családnak gyereke lehessen, illetve az állam hozzájárulhasson az eljárás költségeihez. Állandó botrányok vannak a drákói abortusztörvény miatt. Évente több tízezer nő kényszerül külföldi klinikákra, mert a törvény sokszor az erőszak áldozatainak, súlyos betegeknek sem engedi a magzat elvetetését.
Egyházi nem a felvilágosításra
A horvát katolikus egyház élesen tiltakozik a szociáldemokrata kormány terve ellen, amely szerint bevezetnék az iskolai tantervbe a szexuális nevelést. Az egyház határozott meggyőződése ugyanis, hogy a fiatalok szexuális életéről, az önkielégítésről, a pornográfiáról, a homoszexualitásról és a fogamzásgátlásról szóló tananyag csak megrontja a gyerekeket. Ráadásul az új oktatási program a kereszténységgel és a „horvát emberek természetével” ellentétes nézeteket közvetít a szexualitásról és a házasságról – állítják. Az alap- és középfokú oktatási intézményekben az idén vezették be kísérleti jelleggel az egészségügyi nevelést, amelynek negyedik, az egyház által legvitatottabb modulja a szexuális nevelés.
A Horvátországban politikailag is igen befolyásos katolikus egyház és a kormány között már egy ideje tart a küzdelem. Az egyház figyelemfelkeltő akciókkal próbálja meg legyőzni a horvát vezetést: a karácsonyi ünnepek előtt Horvátország legnagyobb szupermarketlánca, a Konzum üzleteiben terjesztette röplapjait, és arra szólította fel a szülőket, hogy szálljanak szembe a kormány akaratával. A pamfletek elérhetők voltak azokban a pavilonokban is, amelyek a Konzummal együtt a dúsgazdag Todoric család tulajdonában vannak. Több egyházközségben arra buzdították a híveket, hogy gyűjtsenek aláírást az új tanterv ellen. A kormány, úgy tűnik, nem enged. Zoran Milanovic miniszterelnök kikelt az egyház kampánya ellen. (Hírösszefoglalónk)
Magyarországon még mindig megoldatlan a kérdés
Magyar nőjogi szervezetek – a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Magyarországi Női Alapítvány, a NANE Egyesület, a Patent Egyesület – december közepén nyilatkozatban üdvözölték a lengyel kormány döntését, hogy aláírja az Európa Tanácsnak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét. A szervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy az Európa Tanács tagállamainak többsége már aláírta a megállapodást, de Magyarország még nem. Szerintük a hazai döntéshozók ezzel a mulasztással nemet mondanak a nők elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal szembeni zéró toleranciára.
Az aláírás hiányában Magyarország nem ismeri el – állítják –, hogy a nők elleni erőszak minden formája bűncselekmény, ami megfelelő büntetést kíván; ahogy arra sem kötelezi el magát, hogy a büntetőeljárás során az áldozatoknak speciális védelmet biztosítson. Az LMP december végén módosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a büntető törvénykönyvbe önálló tényállásként emeljék be a családon belüli erőszak fogalmát. Szabó Tímea, a párt országgyűlési képviselője szerint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere szeptemberben ígéretet tett arra, hogy a kormány még az idén beterjeszt egy ilyen javaslatot, de ezt máig nem tették meg. Hangsúlyozta, hogy eközben viszont minden héten egy nő és minden hónapban egy gyermek hal meg a családon belüli erőszak miatt. A politikus is felkérte a kormányt, hogy Magyarország is csatlakozzon az ET egyezményéhez.
A családon belüli erőszak önálló törvényi tényállását biztosító törvény előkészítése jelenleg is folyik. Az önálló törvényi tényállásért Halász Pálma, az Élet-Érték Alapítvány elnöke indított népi kezdeményezést, elképzelését több mint százezren aláírásukkal támogatták, ezért a parlament tárgyalt is róla. A vita során azonban kormánypárti képviselők több, a nőket sértő kijelentést tettek. Az emiatti felháborodás és tüntetések hatására döntött úgy a kormány, hogy változtat korábbi álláspontján, és a civilek bevonásával önálló törvényi tényállást dolgoz ki. A kormány azt ígérte, hogy amint elkészül a javaslat, társadalmi vitára bocsátják, majd ezt követően tárgyalja meg a parlament. (B. I.)
