Csütörtökön ugyanis az egyik jelölt, a kettős, japán-cseh állampolgárságú Tomio Okamura a brnói székhelyű alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy véli: megsértették emberi jogait és becsületét, sőt az őt támogató polgárokét is. A rendszerváltás óta Prágában élő idegenforgalmi szakember – akit néhány hete nagy többséggel szenátornak választottak – nem tudott megbékélni azzal, hogy a prágai legfelső bíróság kizárta az elnökjelöltek listájáról, mert a testület az általa benyújtott támogató aláírások többségét érvénytelennek találta. Az illetékes szóvivő szerint azért, mert aktivistái számos címet a telefonkönyvből másoltak ki, még elhunytak is szerepeltek a névsorban. Elnökjelölt a cseh törvény szerint az lehetett, aki legalább 50 ezer hiteles támogató aláírást gyűjtött össze, vagy pedig húsz képviselő és tíz szenátor közösen indította őt. Az utóbbi lehetőséggel Karel Schwarzenberg külügyminiszter, a kormánypárti TOP 09 elnöke, továbbá Jirí Dienstbier szocdem párti (CSSD) szenátor és Premysl Sobotka, a kormánykoalícióhoz tartozó Polgári Demokrata Párt (ODS) jelöltje élt. Tizenheten függetlenként támogató aláírásokat gyűjtöttek. A belügyminisztérium értékelése alapján közülük hatan teljesítették a feltételeket, s ezzel kilencre bővült az indulók száma.

Legalábbis egyelőre, mert most százezrek várják feszülten a taláros testület döntését, amely elutasíthatja a beadványt. De be is fogadhatja, s akkor vagy gyorsított eljárásban határoz, vagy pedig a verdikt kihirdetéséig elhalasztja az elnökválasztást. Megkeresésünkre Milos Zeman, az egyik esélyes jelölt, volt szocdem kormányfő találóan jegyezte meg: „Derűlátó énem szerint január közepén lesznek a voksolások, a borúlátó viszont úgy véli, hogy leghamarabb áprilisban...” Václav Klaus megbízatási ideje március 7-én jár le. Ha addig nem választanák meg az utódját, akkor az elnöki jogköröket ideiglenesen a házelnök és a kormányfő gyakorolná.

Csúszik az elnökválasztási kampány nyitánya is: hivatalosan karácsony másnapjára esett, ám a média is csak az új év első munkanapján kezdi sugározni a reklám klipeket. A több hírportálon viszont már látható anyagok eléggé egy kaptafára készültek: véget vetni az országban elburjánzott korrupciónak, visszaállítani az elnöki poszt presztízsét, amelyet a legtöbb jelölt szerint Klaus megtépázott. A programok – és lózungok – hasonlósága miatt a végeredményt a jelölt karizmája döntheti el. Legmarkánsabban Zeman fogalmaz: „Odáig süllyedt az ország, hogy a polgárok többsége vagy ostobának, vagy tolvajnak tartja a politikusokat, vagy mindkettőnek. S mivel a népet lehetetlen leváltani, a politikai elitnél kell mielőbb nagytakarítást végezni. Ezt a folyamatot a hiteles államfő segítheti” – nyilatkozta lapunknak. Támogatottsága már elérte a sokáig toronymagasan vezető Jan Fischerét, aki 2009-ben a szakértői kormány élén vált az egyik legnépszerűbb közszereplővé, s aki határozottan állítja: „A számtalan korrupciós botrány, továbbá sok politikus pökhendisége, szociális érzéketlensége miatt szertefoszlóban vannak az 1989-es bársonyos forradalom eszméi.” A legtöbb felmérés szerint ők ketten az államfői poszt legesélyesebb várományosai.

Pozsony