Majd kijelentette: a kabinet személyzete egyetlen új alkalmazottal sem bővülhet, a minisztériumok pedig egyetlen pluszpetákot sem kapnak a működésükre.

A szerkezetátalakítás után a kabinet következő prioritása a 2013-as költségvetés elfogadása. A miniszterelnök szerint a kormány a hónap közepén terjeszti a parlament elé a büdzsét, azonban a tervezetnek már január első napjaiban el kell készülnie, még mielőtt hetedikén Bukarestbe érkezne a Nemzetközi Valuta alap küldöttsége. A Szociálliberális Unió (USL) már a december 9-i választások előtt kilátásba helyezte, hogy megújítja a nemzetközi hitelezőkkel kötött, tavasszal lejáró elővigyázatossági megállapodást, annak ellenére, hogy eddig egyetlen centet sem hívott le a hitelszerződés keretében az ország rendelkezésére bocsátott 3,2 milliárd euróból. Ponta úgy becsülte, hogy az IMF-fel és az Európai Bizottsággal egy hétig tartanak az egyeztetések a költségvetésről, így a parlament már a hónap vége előtt lezárhatja a büdzsé vitáját.

A miniszterelnök megbízta a társadalmi párbeszédért felelős minisztert, Doina Panát, hogy egyeztessen a költségvetésről a szakszervezetekkel, de kikötötte: nem szereti, ha a követelések nincsenek tekintettel a lehetőségekre. Közben elismerte: arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy véget vessen a megszorításoknak. De konkrétan egyelőre csak annyit ígért, hogy január elsejétől a közalkalmazottak megkapják a beígért hétszázalékos fizetésemelést, miután nyáron nyolc százalékot visszakaptak a 2010-ben 25 százalékkal levágott bérükből.

Kabinetje prioritásai közül Ponta kiemelte a jogi személyiséggel is rendelkező régiók kialakítását. A lépéstől hatékonyabb közigazgatást és az európai uniós felzárkóztatási alapok lehívási arányának növelését várják. Aminiszterelnök szerint még a parlament tavaszi ülésszaka idején be kell fejezni a közigazgatási régiók megalakítását, ami alkotmánymódosítást is feltételez. Az USL egymaga is rendelkezik az alaptörvény elfogadásához szükséges kétharmaddal a törvényhozásban, ám a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a törvénymódosítást széles körű társadalmi vita előzi majd meg.

AzUSL elképzelései szerint az újonnan létrehozandó régiók hatáskörébe tartozna egyebek közt az egészségügyi ellátás, a szakoktatás, a turizmus, a támogatáspolitika és az infrastruktúrafejlesztés. Utóbbival kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: az országutak is a megalakítandó közigazgatási régiók hatáskörébe kerülnek, az újonnan létrehozott nagyberuházások minisztériumához csupán az autópálya építések tartoznak majd.

A kormány tervei között szerepel továbbá a 2011-ben elfogadott, a mostani hatalom – akkori ellenzék – által korábban hevesen ellenzett oktatási törvény kisebbségeket érintő előírásainak gyakorlatba ültetése, az alkalmazáshoz szükséges jogi normák megalkotása. A Ponta-kabinet – amelynek programjában külön fejezet foglalkozik a kisebbségekkel – ugyanakkor kötelezettséget vállalt a nemzetiségek jogállásáról szóló, a parlamentben 2005 óta veszteglő törvény elfogadásáért, valamint a kommunizmus idején elkobzott közösségi javak mielőbbi visszaszolgáltatásáért. A kormányfő továbbá megígérte, hogy külön szabályozzák a kisebbségek arányos képviseletének biztosítását az államigazgatásban, helyi és országos szinten.

Négy év múlva utazhatunk Romániába autópályán

Eredetileg 2013-ra tervezték a szalag átvágását az észak-erdélyi sztráda építői, ám az országutakat és autópályákat kezelő román állami vállalat vezérigazgatója szerint legkorábban 2016-ban utazhatunk autópályán Romániába. Ráadásul az elsőként elkészülő autóút nem Erdély szívébe, hanem a Bánát és Olténia (Dél-Románia) érintésével Bukarestbe visz majd. Novemberben átadták a forgalomnak azt a220 kilométerhosszúságú autópályát, amely összeköti Bukarestet a tengerparti kikötővárossal, Konstancával (Constanta). Az autóutat a diktatúra idején kezdték el építeni, és bár az elmúlt évtizedekben „részletekben” többször felavatták, helyenként jelenleg is menetirányonként egy-egy sávon lehet közlekedni. A tengerpartra vezető, úgynevezett Nap autópálya a bukaresti körgyűrűvel csatlakozik majd a fővárostól nyugati irányba tartó Bukarest–Pitesti sztrádához és az úgynevezett dél-erdélyi autópályához, amely Nagyszeben–Déva–Lugos–Temes–Arad útvonalon éri el a magyar határt. A körgyűrű azonban nem teljes, nincs pénz a folytatására.

A dél-erdélyi autópálya nyomvonalán nemrég adtak át a forgalomnak egy újabb szakaszt, a rendszerváltás után először határidő előtt. Hogy a bukaresti politikusok mégsem tülekedtek a szalagvágásnál, azzal függhet össze, hogy az újonnan átadott szakasz hossza mindössze9,5 kilométer. De más okból is nehéz az eset kapcsán sikertörténetről beszélni.

A teljes Nagylak–Bukarest útvonalon a munkálatok csigalassúsággal haladnak, a befejezés időpontját csak megjósolni lehet. Jövő áprilisra ígérik a Lugos (Lugoj)–Igazfalva (Dumbrava) és a Szászváros (Orastie)–Nagy szeben (Sibiu) közötti, összesen 115 kilométeres szakasz átadását. A közlekedési minisztérium nemrégiben 1,5 millió eurós késedelmi kamatot rótt ki az egyik építőcégre, és nem tartja kizártnak, hogy a sorozatos késésre végül a szerződésfelbontás lesz a megoldás. A legnehezebb szakaszon, amely Nagyszebent és Pitestit köti össze a Kárpátokon át, a megvalósíthatósági tanulmány sem készült el.

A Brassó–Bors közötti, úgynevezett észak-erdélyi autópálya sorsa, ha lehet, még ennél is bizonytalanabb. Egy évvel a tervezett szalagvágás előtt a 415 kilométerből mindössze 52 készült el. A legutóbbi tíz kilométert 2010-ben adták át Torda (Turda) és Aranyosgyéres (Campia Turzii) között. Háromszáz kilométeren még el sem kezdődtek a munkálatok. Ennek oka a pénzhiány. (Bukaresti tudósítónktól)

Bukarest