Sewanee, szívből
Családjában Linda volt az első, aki egyetemet végzett. Édesapja, akinek szüleit még Kissnek hívták, és Magyarországról érkeztek az Egyesült Államokba, kimaradt a középiskolából. Dolgoznia kellett, hogy a szüleit segítse. – Az apósom, Harold nagyon intelligens, kreatív ember volt, aki sok mindent feltalált. – Linda úgy érezte, ha az édesapja tanulhatott volna, sokkal teljesebb és boldogabb életet élhetett volna. Ezért kezdte foglalkoztatni egy ösztöndíj lehetősége, amely lehetőséget biztosít egy magyar, vagy más kelet-európai országból származó diáknak, hogy Amerikában tanuljon – mesélte férje, Anthony C. Gooch.
Amikor Linda 2004-ben, 47 éves korában elhunyt, végrendeletében hagyott egy összeget az ösztöndíj finanszírozására, ám az jelenleg édesanyját segíti. – Én viszont nem akartam várni, úgy döntöttem, elindítom a programot saját forrásaimból – mondta el a nemrég Budapesten járt Gooch, aki nyugdíjba vonulásáig ügyvédként dolgozott New Yorkban. A Klein Family Scholarship (Klein Családi Ösztöndíj) minden évben egy magyar középiskolás számára biztosítja, hogy diplomát szerezzen a Tennessee állambeli Sewanee, The University of the South nevű egyetemen.
Ketten már lediplomáztak, jelenleg négyen tanulnak Amerikában. – Én a Sewaneen diplomáztam, ami egy kis iskola. Linda mindig nagy egyetemekre járt, de nagyon tetszett neki, amikor egyszer elkísért. Úgy gondolta, sokat adhat egy kelet-európai diáknak – magyarázza a férj, miért pont ezt az iskolát választotta.
Anthony C. Gooch azért jött Budapestre, hogy átvegye az amerikai Institute of International Education (IIE) európai központja által alapított díjat. Korábban csak egyszer járt Magyarországon, még Lindával, 1999-ben turistaként. – Linda nagyszülei magyarországi zsidók voltak, de ő már nem beszélt magyarul – emlékeztetett Gooch. Az itt töltött néhány napra szívesen emlékszik vissza.
– Minden este koncertre mentünk. Egy kedves fiatal könyvtárosnő segített megtalálni Linda egyik felmenőjének a nevét, aki a családi legenda szerint Magyarország első újságszerkesztőnője volt –meséli Gooch. Kiderült: az 1882-ben született Szederkényi Annáról, az Újságírók Egyesületének első női tagjáról van szó.
Gooch az ösztöndíjasok mindegyikét ismeri, lelkesen követi a pályájukat. – Mind nagyon jól tanulnak, az évfolyamuk legjobb 10-15 százalékában vannak. Eszti megtanult lovagolni, ma már versenyez is. Tamás hegedülni kezdett el a Sewaneen, egy másikuk a kórusban énekel. Nyitottak az új dolgokra, ez Lindának is nagyon tetszene – lelkesedik. – Az ösztöndíjnak elsősorban az a célja, hogy kinyissa a világot a magyar diákok előtt. Hogy a fiatalok a céljaikat aztán a tengerentúlon, hazájukban vagy egy harmadik országban teszik, teljesen mindegy – foglalta össze Anthony Gooch, aki jobban szereti, ha egyszerűen csak Tonynak hívják.
Az ösztöndíjasokat az IIE (budapesti székhelyű) európai irodája választja ki. – Fontos a tanulmányi eredmény is, de az átfogó képet nézzük. Sokoldalú, érett, ígéretes diákokat keresünk, akiknek határozott céljaik vannak – mondta Vajda Ágnes, az IIE Europe vezetője. Jelenleg ez az egyetlen négy évre szóló, teljes támogatást nyújtó ösztöndíjprogram, amely segítségével magyar fiatalok diplomát szerezhetnek az Egyesült Államokban.
Tony szerint a Sewanee is sokat kaphat a magyar diákoktól. – Az egyetem vezetése lelkesen fogadta az ötletet, anyagilag is támogatják az ösztöndíjat – említi. Látva, hogy az eddigi hat magyar milyen jól helytállt, igazi kincsnek tartják a programot.