A kétgyerekes anya, miközben könyvét népszerűsítette az angol nyelvű világban, elárulta, hogy lengyel állampolgárságért folyamodott. Applebaum gyakorlatilag több mint húsz éve él az országban, gyakran ír ottani ügyekről. Hosszabb ideje Bydgoszcz közelében lakik, ahol férjével helyreállítottak maguknak egy kisebb kastélyt.

A lengyel jobboldal mégis felzúdult. A 48 éves Applebaum kifejezetten antikommunista szerző, ám képtelenek megbocsátani neki a származását. Radoslaw Sikorski külügyminisztert is többnyire a „zsidó nő férjeként” emlegetik a jobboldali radikális internetes oldalakon. Sikorskinak azt sem tudja megbocsátani a jobboldali ellenzék, hogy miután konfliktusba keveredett a Kaczynski ikrekkel, lemondott a védelmi miniszteri posztról.

Ezután csatlakozott a Polgári Platformhoz, s Donald Tusk egymást követő kabinetjeiben külügyminiszter lett. Applebaum botránykő a lengyelországi nacionalista jobboldal, és a szélsőjobboldal szemében. Az újságírónő eddig amerikai-brit állampolgár volt. Washingtonban született – családja a főváros elitjéhez tartozik. Miután elvégezte a lehető legjobb iskolákat, az The Economist tudósítójaként érkezett 1989-ben Lengyelországba.

Kelet-európai szakértővé nőtte ki magát, beszél oroszul és lengyelül is. Könyveivel igyekezett az angol nyelvű közönség számára árnyaltabb képet festeni a lengyel–ukrán–belorusz–orosz vidékekről, érzékeltetni a történelmi és emberi tragédiákat, amelyet az itt élő népek átvészeltek. 2004-ben könyvet jelentetett meg Gulag címen, ezért Pulitzer-díjat kapott. A Gulagot magyarul is kiadták, a könyvnek jelentős szerepe volt abban, hogy 2010-ben Applebaumnak adták a Terror Háza által alapított Petőfi-díjat.

A mostani sikerkönyvben arról is ír, hogy a kelet-európai sztálinista rezsimek milyen eltökélten harcoltak a független polgári társulások, egyesületek ellen. A példák sorában említi a magyarországi szabadkőművesség felszámolását, illetve azt, hogy miként szalámizták le a cserkészszervezeteket. Az interneten elérhető részletek arról tanúskodnak, riporteri leleménnyel és történészi alapossággal írta meg a könyvet. A hatvan évvel ezelőtti események sok mindent megmagyaráznak a mai történésekből is.

A kilencvenéves Wladyslaw Bartoszewski, a lengyel történelem egyik leghitelesebb szemtanúja, volt külügyminiszter azt nyilatkozta a Wprost című hetilapnak: jelképes jelentősége van szerinte, hogy a külügyminiszter felesége „lengyel akar lenni”. – Fontos a döntése, mert az amerikai zsidóság körében és nem csak ott előítéletesen gondolkodnak Lengyelországról. Ahol van antiszemitizmus, nagyon is erős. Ám ez nem lényege a lengyelségnek, nem lényege a lengyel államnak.

Közben egyes sztereotípiák szerint Lengyelország szörnyű hely, egy zsidónak nincs mit keresnie ott. Amikor Anne Applebaum lengyel állampolgárságért folyamodik, egészen mást bizonyít. Hogy neki, mint zsidónak van itt helye, ha ennek az államnak a polgára kíván lenni – mondta Bartoszewski. Applebaum tett még egy hazafias gesztust: szakácskönyvet is kiadott – Egy lengyel udvarház receptjei címmel.