Vízummentességet remél Moszkva
– Döntő momentum lesz Vlagyimir Putyin találkozója a trojkával, akiknek az orosz elnök nekiszegezi majd a kérdést: gyerekek, akkor most előre lépünk vagy sem? – adta meg a találkozó várható hangulatát az orosz külügyminisztérium különleges megbízottja november végén. Anvar Aszimov szavait csak megerősítették az újabb nyilatkozatok, amelyek szerint a mai találkozó nyomán megkezdődik a vízummentesség konkrét menetrendjének kidolgozása, amely alapján a felek a jövő év végére készen állnának ennek életbe léptetésére.
– Októberben már járt Oroszországban egy EU-s szakértői testület, amely az orosz útlevelek kiadási menetét vizsgálta. Később hasonló orosz küldöttség megy az EU-ba – idézte a Ria Novosztyi hírügynökség Vlagyimir Csizsovot. Oroszország EU-ba akkreditált nagykövete ugyanakkor egy nappal korábban azt is közölte, hogy Moszkva nem tervezi kereskedelmi kapcsolatainak liberalizálását az EU-val. Ez viszont arra utal, hogy a találkozó nem tesz pontot egy másik – a vízummentesség elérésétől aligha elválasztható –vita végére. Oroszország annak ellenére, hogy 19 év tárgyalási maraton után belépett a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), a gyakorlatban még mindig protekcionális politikát folytat.
– Moszkva lényegében éppen az ellenkezőjét teszi, mint amit a belépéssel vállalt – fakadt ki a hónap elején a kereskedelmi EU-biztos, arra utalva, hogy különféle (környezetvédelmi, egészségügyi) szabályozások címén Oroszország a saját piacán továbbra is nehezíti a külföldi versenytársak helyzetét. Karel de Gucht szerint vagy kedvező változás lesz heteken belül, vagy a WTO-hoz fordul. – Hosszú volt a tárgyalás, több fájó engedményt tettünk, idő kell ennek feldolgozáshoz – reagált a biztos szavaira Csizsov.
Oroszország számára az EU megkerülhetetlen partner – ez az alapvető felvevőpiaca az orosz energiaexportnak –, de az elmúlt években érdeklődésében súlyponteltolódás érzékelhető: mind nagyobb lendületet vesz a volt szovjet tagköztársaságok egy részének gazdasági, védelmi-politikai integrációja. Ennek egyik eleme az orosz–belarusz–kazah vámszövetség (TSZ), amelyben Moszkva szívesen látná Ukrajnát is.
Kijev azonban az EU-val kötendő társulási szerződés miatt ingadozik, olyannyira, hogy a héten váratlanul elmaradt Viktor Janukovics moszkvai útja is. Az orosz sajtó szerint az ukrán elnök azután mondta le az utat, hogy telefonon beszélt az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval. – Oroszország senkit sem kényszerít a vámszövetségbe – jelentette ki ugyanakkor Csizsov, megjegyezve, hogy ezzel együtt az EU-nak sem lehet kifogása az eurázsiai integrációs folyamatok alakulásával szemben.
Moszkvában tárgyaltak szerdán a TSZ, majd a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagjai is. Az Oroszország mellett Belaruszt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt és Örményországot tömörítő szervezet a találkozón kollektív haderő létrehozásáról döntött. Ez egy szervezetbe tömöríti az ODKB korábban létrehozott közös egységeit, a gyors reagálású haderőtől a katasztrófaelhárítókig.
Moszkva szerint a Nyugat roszsz szemmel nézi a posztszovjet integrációt, amelynek előre haladtával erősödnek az európai kifogások Oroszország emberjogi helyzetével kapcsolatban. Ezt jelezte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének októberben elfogadott határozata, amely minden korábbinál élesebben bírálta Putyint a demokratikus szabadságjogok megnyirbálásáért. A kérdés az amerikai törvényhozás által megszavazott Magnyitszkij-lista kapcsán erősödött fel: Washington olyan ügyészektől, orvosoktól tagadná meg az amerikai vízumot, akik érintettek lehetnek a 2008-ban előzetes letartóztatásba helyezett Szergej Magnitszkij halálában. (A könyvvizsgáló korrupciós visszaéléssel vádolta az orosz ügyészséget.) Az EU ugyanakkor jelezte, hogy hasonló szankciókra nem készül Moszkvával szemben.
Putyin, a demokrata
Az elnöki székbe visszatért Vlagyimir Putyin négy év szünet után ismét évvégi maratoni sajtókonferenciát tartott. A négy és fél órás rendezvényen az elnök a gazdasági sikerekről számolt be (3,7 százalékos GDP-növekedés, 5 százalékos munkanélküliség, 164 milliárd dolláros kereskedelmi aktívum, 527 milliárd dollárig növekedő dollártartalék), majd újságírók kérdéseire válaszolt. Üdvözölte a moszkvai bíróság döntését, amely nyomán Mihail Hodorkovszkij 2016 helyett két év múlva szabadulhat.
Hangsúlyozta, hogy a bíróság önállóan döntött az adócsalásért elítélt – Putyin szerint gyilkosságra is utasítást adó – egykori olajmilliárdos ügyében. Kisebb meglepetést okozott Putyin azzal, hogy a fővárost csaknem húsz éven át, 2010-ig irányító Jurij Luzskov kapcsán megjegyezte: korai még vádat emelni ellene, de több ügyben folyik már őt érintő nyomozás. (Igaz, a 76 éves expolgármester és a belügyminisztérium közölte: nem tudnak ilyen nyomozásról.) Ezen kívül az államfő támogatólag nyilatkozott a Magnyitszkij-listára adott válaszról, amely megtiltaná az orosz árvák örökbeadását amerikai szülőknek, és visszautasította a vádat, hogy autoriter vezető volna. – Ha jobbnak találtam volna a totalitárius rendszert, egyszerűen alkotmányt módosítottam volna – érvelt Putyin.
Hozzátette, hogy ezt könnyű lett volna elérnie pártja kétharmados többsége révén.
