Német fék lassítja az integrációt
Ezzel együtt a csúcs első napjának záródokumentuma tartalmaz konkrét dátumokat is: a bankunió további tartóoszlopai, a betétgarancia-alapok és a bankszanálási alapok harmonizálásáról szóló jogszabályok jövő év közepére megszülethetnek. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke emellett ösztönözte a vezetőket, hogy minél előbb szülessen meg az európai szintű bankszanálási mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy adott esetben bankokat számoljon fel (ez alapvetően olyan alapot jelent, ahova a bankok fizetnek be, de hátterében az európai mentőalap áll majd).
A mechanizmusra 2013-ban kell javaslatot kidolgoznia az Európai Bizottságnak, de úgy tudni, Berlin az őszi német választásokig nem akar róla beszélni. Magyarország esetleges részvételével kapcsolatban a csúcs utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a bankunió végleges formájának megismerése után döntjük el, be akarunk-e lépni.
A kormányfő kifejtette, hogy a döntéshez ismerni kell a részleteket és a szakértők véleményét; utóbbiak közé sorolta az MNB-elnökének, a PSZÁF és a bankszövetség vezetőinek a véleményét, és parlamenti vitát is szükségesnek tart a kérdésről.
– Magyarországon mindig az a reflex él bennünk, hogy ha egy ilyen harmonizációs rendszer létrejön, akkor bennünket rá fognak kényszeríteni valamire. Az a része a magyaroknak, amelyhez én is tartozom, automatikusan kuruclogikával gondolkozva az ellenállás útjait keresi – magyarázta a miniszterelnök. – De a helyzet nem így áll, ésszerű mechanizmus kialakításában vehetünk részt – vázolta Orbán.
A távolabbi tervekkel kapcsolatban óvatosabban fogalmaztak. Ha Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke által kidolgozott, a monetáris unió további integráció járól szóló teljes menetrendet nem is, elemeit felvizezve elfogadták az uniós állam- és kormányfők. Van Rompuy ötletei között volt francia ihletésre az a gondolat, hogy az eurózóna tagállamait érintő gazdasági sokkok (amelyek hatással lehetnek a többiekre), illetve a gazdasági szerkezetátalakítások ösztönzésére jöjjön létre külön pénzügyi eszköz.
Ezt Angela Merkel német kancellár majdnem teljes mértékben lesöpörte az asztalról, maximum 10-20 milliárd eurós alapot tud elképzelni a versenyképesség javítására. Francois Hollande francia elnök csúcs utáni sajtótájékoztatóján jelezte, hogy ő minden pénznek örül, annak is, ha az alap csak 10-20 milliárdos. Merkel viszont ragaszkodott ahhoz a német ihletésű ötlethez, hogy a tagállamok szerkezeti átalakításainak kikényszeríthetőségére jöjjenek létre szerződések a tagországok és a közösségi intézmények között; de ez egyelőre csak 2014 utánra vonatkozó, népszerűtlen terv.
Herman Van Rompuy a csúcs előtt kijelentette, hogy az EU túl van a válság nehezén. Merkel a sajtótájékoztatóján ezzel nem igazán értett egyet. Mint mondta, a nemzetközi közösség és a befektetők elismerték az euró megőrzésére és megerősítésére tett erőfeszítéseket. – Megmutattuk, hogy képesek vagyunk alapos reformokat véghezvinni. De a versenyképesség elvesztését nem lehet egy nap alatt visszafordítani – mondta. Hozzátette, hogy a kézzelfogható eredmények időbe telnek, bizonyos tagállamok számára akár növekedhetnek is a terhek, és általában nehéz idők elé nézünk.
Ugyanakkor optimistán nyilatkozott Orbán Viktor is. – Az unió sokkal jobb állapotban zárja az évet, mint ahogy kezdte – összegezte a kormányfő. – Az EU válságkezelő képessége sokkal jobb állapotot mutat, mint egy évvel ezelőtt –vélte a magyar miniszterelnök az év utolsó Európai Tanácsülése után. Szerinte a tagállamok vezetői óvatosan lépnek.
– Nem akarnak beavatkozni a mások dolgába, ugyanakkor akarnak közös pénzügyi koordinációs mechanizmust – érzékeltette az ellentéteket Orbán Viktor a csúcs utáni sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor már feledné a túlzottdeficit-eljárást
Az EU-ban nincs kétség afelől, hogy 2013-ban a költségvetési hiány 2,7 százalék alatt marad, ezért továbbra is első számú célkitűzés, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól a jövő év közepére – közölte Orbán Viktor kormányfő az EU-csúcs után. Szerinte a beruházásokat elsősorban az akadályozza, hogy a kamatok magasak, tíz százalék fölötti hitelkamatokkal nem lehet beruházni. – Ahhoz, hogy a hitelkamatok lemenjenek, a jegybanki hitelkamat csökkenése szükséges, a jegybank ebbe az irányba megindult – mondta a miniszterelnök, aki szerint jó esély van arra, hogy 2013-ban előáll a gazdasági növekedéshez szükséges ésszerű kamatozású hitelezés feltétele.
A lehetséges MNB-elnökre vonatkozó kérdésre Orbán csak elveket fogalmazott meg. Közölte: egy országnak, amelynek a pénzügyi finanszírozása fontos ügy, amelynek magas az adósságszintje, annak lehet vitája, személyes, politikai, szakmai vitája a jegybankelnökkel, de a jegybank „rendkívül hasznos intézmény”, amellyel való együttműködés nélkül nehéz egy országot biztonságban tudni. „Nem rángatjuk a jegybankelnököket” – mondta a kormányfő. Emlékeztetett: amikor Surányi György 1998-ban felajánlotta a lemondását, nem fogadta el. Közölte, hogy ha most felajánlotta volna lemondását a jegybank elnöke, azt sem fogadta volna el. (Z. E.)
