Dúl az internetes hidegháború
Ám ekkor az amerikai küldöttség vezetője, Terry Kramer közölte: „nehéz szívvel”, de be kell jelentenie, hogy az Egyesült Államok küldöttsége nem írja alá a dokumentumot, mert ez az internet szabadságát veszélyezteti. A döntéshez többek közt Kanada, Egyiptom és Kenya is csatlakozott. A dokumentumot az Európai Unió tagállamai sem írták alá, így Magyarország sem – tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.
Az ENSZ-szervezet delegáltjai azért gyűltek össze, hogy modernizálják az ITU 1988-as egyezményét. Ez a távközlést – például a nemzetközi telefonhívásokat – szabályozza. Az amerikai vétó következtében azonban a technológia fejlődési üteme miatt már rég idejétmúlt szabályokat nem sikerült megújítani. A WCIT-12 elnevezésű konferencián a tagországok két csoportra szakadtak amiatt, hogy vajon az ITU-nak kell-e szabályoznia az internetet is.
Mivel az egyik tábort Washington, a másikat Moszkva vezette, az Economist és a The New York Times egyaránt „új hidegháborúra” utalt tudósításában. Az Oroszország vezette csoport szerint az internet jelenlegi szabályozása nem megfelelő. Mivel az internet is a telekommunikációs kábeleket, hálózatot használja, Moszkva szerint az ITU új szabályrendszerének az internetre is ki kell terjednie. A Kína és Szaúd-Arábia által is támogatott javaslat kritikusai szerint mindez azt jelentette, hogy ezek az országok át akarják venni a hatalmat az internet felett.
Az internet működéséhez szükséges szabályokat jelenleg decentralizált, számtalan kisebb szervezetből álló rendszer biztosítja. Ezek nem csupán kormányzati szervek: az információtechnológiai ipar, a civil szervezetek képviselői vagy például a tartalomszolgáltatók is képviseltetik benne magukat. Igaz, sok ilyen szervezet amerikai, és az egyik legfontosabb, a doménnevek elosztásáért felelős ICANN például az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának megbízásával működik; a működését számos jogos kritika is éri. Az amerikai befolyás pedig – mint azt többször kifejtette – Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincs ínyére. Az USA és támogatói azonban azt akarták, hogy az „internet” szó, illetve semmiféle, erre utaló szó ne kerüljön be az új egyezménybe.
Azaz ragaszkodnak a világháló szabályozásának jelenlegi formájához. Ebben hatalmas delegáció is segítette őket: 120 fővel érkeztek Dubaiba, köztük a Facebook és a Google képviselőivel. Utóbbi cég hatalmas médiakampányt indított a konferencia előtt. Az orosz és a kínai javaslatok ellenzői szerint az említett országok csak jelenlegi gyakorlatukat akarták legitimálni: az internetes cenzúrát és a felhasználók utáni kémkedést. (Ezeket a „spamek visszaszorítása” és a „biztonság” jelszava mögé rejtve próbálták elérni, szól az érvelés.)
Ráadásul, ha az internet szabályozása az ENSZ kezébe kerülne, akkor immár kizárólag a kormányok szólhatnának bele a szabályokba, a civilek és az iparág képviselői nem. Az Egyesült Államok annak ellenére akadályozta meg az új egyezmény létrejöttét, hogy a második héten Oroszország nagyon sok vitatott kérdésben visszavonulót fújt. Egy kiegészítő, nem kötelező erejű rendeletben továbbra is benne volt az „internet” szó, ami szerintük az ITU hatáskörének kiterjesztésére adhat alapot.
Az NYT szerint a fent említett, kéretlen reklámlevelekre és a hálózati biztonságra vonatkozó passzusok is benne maradtak az egyezményben. Az elmúlt hetekben az ITU vezetését is számos kritika érte – sokszor mintha maguk sem tudták volna, merre tartanak. Eleinte (a hónapokig tartó előkészítés során) minden titokban zajlott, az őket érintő tervezeteket, javaslatokat csak azért ismerhette meg a szakma és az IT-ipar, mert valaki folyamatosan kiszivárogatta azokat.
Később a hatalmas nyomás miatt az ITU megnyitotta a dubai konferenciát, a plenáris üléseket online közvetítették. Igaz, a legfontosabb viták továbbra is zárt ajtók mögött, néhány ország képviselőinek részvételével zajlottak. Hamadoun Touré főtitkár többször is hangsúlyozta az elmúlt hónapokban, hogy esze ágában sincs a szervezetnek az internetet szabályozni, és mindenről csak konszenzussal fognak dönteni.
Azaz nem lesz szavazás, amelynek eredménye rákényszerítené a kisebbségben maradt országokra a többség akaratát. Ám Touré tegnap úgy nyilatkozott, hogy el kell fogadni a jelenlegi valóságot, amely szerint az internet és a telekommunikáció elválaszthatatlan egymástól. Szerda éjjel pedig hirtelen furcsa szavazást kezdeményezett az ülést vezető szaúd-arábiai elnök arról, vajon legyen-e az egyezménynek az internet fejlődésének elősegítését sürgető kiegészítése.
Az éjjel fél kettőkor már a kimerülés határán lévő küldöttek nem is nagyon tudták, mi történik, és még másnap sem sikerült megegyezniük abban, hogy valójában mi történt. A konferenciáról folyamatosan tudósító portálok és civil szervezetek, köztük a .nxt szerint a félálomban sárga táblákat a magasba emelő küldötteket, illetve az őket a teremben sétálva számláló segédeket kevés demokratikus országban ismernék el legitim döntéshozókként. A .nxt véleménycikke sommásan úgy fogalmazza meg a konferencia végkimenetelét: „Az ITU és a konferencia vezetői a szakadék széléig hátráltak, és kihívást intéztek a kormányokhoz, vajon le merik-e lökni őket. És ők pontosan ezt tették.”
