A megállapodás lényege, hogy az Európai Központi Bank 2014. márciusától közvetlenül felügyeli az eurózóna és a rendszerbe belépők harmincmilliárd eurónál nagyobb, vagy egy adott ország GDP-jének több mint 20 százalékát elérő eszközállománnyal rendelkező bankjait. Ilyenből számítások szerint körülbelül 150-200 van. Így a német tartományi takarékbankok többsége kikerül a közvetlen ellenőrzés alól, ami Berlin beleegyezésének feltétele volt. Ezek felett közvetlenül a tagállami pénzügyi felügyelet őrködik majd, de a végső szó az EKB-é, ami bármikor be tud avatkozni bármilyen bank esetében. Az EKB monetáris hatásköreit szigorúan elválasztják a felügyeleti feladatoktól, és az eurózónán kívüli, de a mechanizmusban részt venni kívánó tagállamoknak is egyenlő kötelezettségeik és jogaik lesznek a rendszerben. Így megnyílik a lehetőség a bankok közvetlen feltőkésítése előtt, ami azt jelenti, hogy a bankrendszer egy részét leválasztják az államokról, és az esetleges bedőlések, vagy megmentések költségeit nem az adófizetőknek kell állniuk. Az egyezség nyomán most kezdődhetnek a tárgyalások a döntéshozatalban részt vevő Európai Parlamenttel, illetve megindulhat a vita a bankunió másik két tartóoszlopáról, a szanálási alapról és mechanizmusról, illetve a bankbetét-garanciák harmonizálásáról.

Az eurózónás pénzügyminiszterek csütörtök reggel pár óra alvás után újra összeültek, elsősorban Görögország miatt. A sikeresnek ítélt adósságvisszavásárlási akció után az eurócsoport úgy döntött, ötvenmilliárd eurónyi korábban visszatartott segélyt utalnak át részletekben a hellén államnak. Antonisz Szamarasz görög kormányfő úgy fogadta a hírt, hogy ez véget vet minden spekulációnak arról, hogy Görögország kilépne az eurózónából. Az eurócsoport januárban hoz döntés Ciprus megmentéséről. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök elvileg az év végével távozik az eurócsoport éléről, de egyelőre nincs utóda. A csütörtökön kezdődő kétnapos Európai Tanácson ez a kérdés is felmerülhet. Azonban a fő téma a monetáris unió jövője lesz.

Eközben az olasz belpolitika tovább borzolja a brüsszeli kedélyeket. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke magánbeszélgetésen fogadta csütörtökön a visszatérését nemrég bejelentő Silvio Berlusconit, akit arra figyelmeztetett, hogy Itália stabilitása kulcsfontosságú a valutaövezet számára, és a Mario Monti kormányfő által beindított reformok szükségesek a piacok bizalmának megtartásához. Magyarul arra kérte, ne tegyen keresztbe.

Budapest mérlegeli a csatlakozást

Magyarország üdvözli az eurózóna közös bankfelügyeletének létrehozásáról született megállapodást, mert abban lényegesen javultak a feltételek az euróövezeten kívüli uniós tagállamok számára. Nekünk az a fontos, hogy a brüsszeli döntésben megvalósul a jogok és a kötelezettségek egyensúlya – mondta csütörtökön Martonyi János külügyminiszter, aki szerint várhatóan senki sem fogja megvétózni az egyezséget. Magyarország mérlegeli a körülményeket, s ezek alapján dönt arról, csatlakozik-e a bankunióhoz. (Munkatársunktól)