Basescu elnök kivár
Bukarestben minden szem az elnöki hivatalt fürkészi, a kormányzás sorsa ugyanis a „szupertöbbség” ellenére sincs lefutva. Az alkotmány betűje szerint a miniszterelnököt az államfő jelöli ki, miután egyeztet a parlamenti többséggel rendelkező párttal. A szociáldemokraták és a liberálisok ezt úgy értelmezik, hogy automatikusan a többség jelöltje kap kormányalakítási megbízást, ám az elnök szerint jogában áll dönteni a kormányfő személyéről.
Traian Basescu eddig nem kommentálta a választások eredményét. Utolsó nyilvános szereplésekor a magyaroknak üzent a vasárnapi urnazárás előtt néhány órával, hogy igyekezzenek bejuttatni saját képviselőiket a parlamentbe. A sürgetésből sokan azt olvasták ki, hogy az elnöknek tervei vannak az RMDSZ-szel. Basescu már a választások előtt jelezte, hogy az eredményektől függetlenül nem ad újabb kormányalakítási megbízást Victor Pontának, és csakis olyan politikust bíz meg a kormányalakítással, aki „megtestesíti a nemzeti érdeket”.
Ám az eredmények ismeretében az elemzők többsége kizárja, hogy az elnök megpróbálkozna más kormánytöbbség kialakításával, amelyben saját pártja vinné a prímet. A Demokrata-liberális Párt (PDL) ugyanis, miután 2008-ban még megszerezte a parlamenti helyek harmadát, ezúttal 14 százalék alatt állt meg. (Két kisebb alakulattal közösen indított jelölteket a hétfőn máris felbomlott ARD választási szövetség jele alatt.)
Az elnöki hivatal tegnap kora este szűkszavú közleményt adott ki. E szerint Basescu összehívja a parlamentet, és közzéteszi a pártokkal folytatandó egyeztetések menetrendjét, mihelyt a hivatalos közlönyben megjelennek a választási eredmények. A központi választási iroda szerint erre pénteken kerülhet sor.
Az USL vezetői ismét leszögezték: Victor Ponta az egyetlen jelölt a kormányfői posztra. Meg nem erősített források szerint a jelenlegi miniszterelnökre tesz javaslatot az RMDSZ is, de sok múlik a szövetség és az USL vezetőinek szerdára beharangozott találkozóján. Kelemen Hunor szerint már az RMDSZ-nek tett meghívás gesztusértéke is fontos. Kiemelte: Ponta nyitott az erdélyi magyar kisebbség ügye iránt, tudatosította magában, hogy a kisebbségi kérdést „jó a parlamenten és a kormányon belül tartani”. Maga a miniszterelnök egy tévéműsorban azt mondta: a társadalom újraegyesítése érdekében ajánlott együttműködést az RMDSZ-nek. Az érvet nem utolsósorban a magyarokkal való együttműködést ellenző liberális partnereinek címezte.
Pénzpiaci elemzők máris megvillantották a lej mélyrepülésének a rémét arra az esetre, ha a politikai válság elhúzódik. A román valuta leértékelődése felgyorsítaná a jegybank várakozásait máris jócskán meghaladó inflációt (három helyett öt százalék), különösen, hogy Romániában egyes adófajták, valamint számos szolgáltatás ára az euróárfolyam függvényében változik.
Az USL az első körben megszerezte a mandátumok 83 százalékát. A többsége úgy mérséklődik kétharmadra, hogy mesterségesen megnövelik a törvényhozási helyek számát, 588-ra a jelenlegi 471-ről. Erre azért van szükség, mert a választási törvény szavazatarányos képviseletet ír elő. Vagyis ha egy párt túl sok választókerületben ér el ötven százalék fölötti eredményt, és így automatikusan megkapja a mandátumot, a többi párt hátrányos helyzetbe kerülhet. Az így keletkezett aránytalanságot a mandátumok számának növelésével orvosolják. Az említett kompenzálás nyomán a szenátusban 39 fővel, a képviselőházban 79-cel ülnek többen a következő négy évben.
