– Egyrészt megpróbáljuk minél tovább bent tartani az iskolában a fiatalokat, másrészt segítünk a tanulás és a munkakeresés közötti átmenetben – mondta az „osztrák csodát” firtató kérdésünkre Gabriele Krainz, az osztrák szociális minisztérium ifjúságpolitikai szakértője. Az idén januárban még csak két tartományban elindított Jugendcoaching nevű programban például máris 12 ezren vesznek részt, a sikert látván jövőre kiterjesztik az egész országra. Heti rendszerességgel megjelennek tanácsadóik az iskolában, a diákok (főként 15 és 19 év között) bármilyen gonddal fordulhatnak hozzájuk: lehetnek rossz jegyek, otthoni problémák, kirekesztettség, céltalanság, vagy ha egyszerűen úgy érzik, hogy a szüleiktől nem kapnak elegendő segítséget.

Katrin például hiába járt iskolai előkészítőbe, mégis komoly gondokat okozott neki az iskola. Tanulási és koncentrációs nehézségekkel küzdött, főként a matematika hozott sok kudarcot. Rövid ideig gyógyszeres kezelésre szorult, ami tovább rontott az összpontosítási képességein. Tizenöt évesen került a Jugendcoachinghoz: itt gyorsan kiderült, hogy az eredeti terveit felül kell vizsgálnia. Katrin kozmetikus vagy fodrász szeretett volna lenni, de a beszélgetések során nyilvánvaló lett, hogy adottságai más pályára predesztinálnák. Valójában sokkal jobban izgatta a modern technika, még akkor is, ha ez nem tűnt túl nőies választásnak.

A tanácsadójával úgy döntöttek, hogy inkább szerelőnek tanul – ám nem kapott tanonchelyet. A hivatal erre nem tárta szét a kezét, és nem hagyta sorsára a fiatal lányt, hanem tovább foglalkoztak vele. Gyakorolták az állásinterjúkat, együtt keresgéltek munkát az interneten, megtanították, miként kell egy álláspályázatot kitölteni, és milyen dokumentumokat kell összegyűjtenie, hogy jelentkezése sikeres legyen. Végül szakmai gyakorlatként gépipari technikusi állást kapott – a tanácsadó még a próbaidő alatt is „fogta a kezét” –, hogy aztán sikeresen kiléphessen a munkaerőpiacra.

Nem csak tanulási problémák állhatnak a háttérben, előfordul, hogy a fiatal személyisége kíván speciális figyelmet. A 17 éves Mohamed állami gondozott, aki nagyon rossz tapasztalatokat szerzett az iskolában, így minden „intézményesített” tanulást elutasított. Visszahúzódó, félénk, nehezen oldódó fiú, aki a könyvek és a zene világba menekült. Eredetileg eladó vagy szakács szeretett volna lenni, de amikor megpróbálkozott egy könyvesbolti állással, hamar rájött, hogy a vásárlókkal való közvetlen kapcsolat nem neki való. Végül – a Jugendcoaching program keretében – egy kis, családias bioétteremben helyezkedett el. A vendégekkel nem kell foglalkoznia, egész nap a főszakács mellett dolgozik, akivel sikerült közeli és bizalmas kapcsolatot kiépítenie.

A bécsi sajtó lelkesen vette tudomásul, hogy most már Brüsszel is felfedezte az osztrák modellt. De figyelmeztetnek rá, hogy egyik pillanatról a másikra nem lehet átvenni olyan mechanizmusokat, amelyek már évtizedek óta működnek Ausztriában. Ilyen a duális iskolaszerkezet, amelyben a nem gimnáziumban tanuló diákok az elméleti ismeretek mellett különféle cégeknél szakmát is tanulnak. A hagyományos társadalmi együttműködés része, hogy az osztrák munkaadók nyitottak a tanulókra, maguk tanítgatják-képzik a gyakornokokat. Ezért cserébe beleszólhatnak az iskolai tantervbe is (de ennek keretében nem csökkentik minimumra a közismereti tárgyakat vagy a nyelvtanulást).

Az osztrák kormány ráadásul mindenkinek garantál gyakornoki helyet. Aki nem „fér be” a vállalati szférába, valamiért nem kap gyakornoki, tanonci munkát, annak egy évig szakiskolai helyet biztosítanak, ahol szintén kitanulhat egy szakmát. Ez azonban drága mulatság: minden, az állam által garantált hely évente 17 ezer euróba kerül, de ez semmi ahhoz képes, hogy a tartós munkanélküliség költségeit éves szinten 220 millió euróra becsülik – emlékeztet a Kurier.

Bécsi kávéházban. A fiataloknak a megfelelő állást is segítenek megtalálni