Szocdem recept a válság orvoslására
− Csaknem tíz éve kilépett a nagypolitikából. Most államfőjelöltként újra indul. Miért?
− Évek óta a hegyvidéki házamban élek. Ám egyre gyakrabban nógattak a barátaim, hogy térjek vissza a politikába. Három éve megalapították a Polgárok Jogainak Pártját (SPO), amelynek tiszteletbeli elnökévé választottak. Idén ők és sokan mások pedig arra biztattak, hogy induljak az elnökválasztáson. Két feltételem volt: ne az elvtelen parlamenti kufárkodás, hanem a polgárok szavazatai döntsenek az új államfőről. S legyen meg a törvényben megszabott legalább ötvenezer, a jelöltségemet támogató aláírás. Néhány hét alatt több mint százezret gyűjtöttek össze. Így aztán nem volt visszaút, mert közben a közvetlen elnökválasztásról rendelkező törvényt is elfogadták.
− Más indítéka nem is volt?
− A háttérbe vonulva is érzékelem a súlyos társadalmi gondokat. Odáig süllyedt az ország, hogy a polgárok többsége vagy ostobának vagy tolvajnak tartja a politikusokat, vagy mindkettőnek. S mivel a népet lehetetlen leváltani, a politikai elitnél kell mielőbb nagytakarítást végezni, útilaput kötni a hitelt veszített politikusok talpa alá. A Hradzsin olyan semleges hely lenne, ahol kormánypártiak, ellenzékiek sarkalatos törvényekről, más fontos kérdésekről egyeztethetnének. Az elnök feladata ilyenkor az értelmes kompromisszumok elősegítése, azután pedig azok tiszteletben tartásának felügyelete lenne. Szorgalmaznám a választási törvény megváltoztatását, éspedig úgy, hogy a pártközpontok csak listákat állíthatnának, de sorrendet nem, azt kizárólag a polgárok voksai alapján állapítanák meg.
− Pártsemlegességet említett, ön viszont baloldali politikus.
− Alapvető különbség van elnöki mezbe bújt pártkatona és bizonyos értékrendet képviselő személy között. Jókat mosolygok azon, amikor a legtöbb vetélytársam mostanság a függetlenségét hangoztatja, de nem teszik hozzá, vajon mitől, kiktől az? Ugyanis mindannyian baloldali vagy jobboldali értékrendet képviselünk. Hiába a ködösítés, a politikai előéletünk alapján a legtöbb polgár tudja, melyik táborba tartozunk.
− Milyen receptet tart hatásosnak Csehország gazdasági bajainak orvoslására?
− Két pillér a legfontosabb. A szolidaritás, amely alapján a gazdagok a szegényeket, az egészségesek a betegeket, az aktív korban levők pedig az időseket segítik. A másik lényeges társadalmi feladat pedig a tisztességes munkával, vállalkozásokkal elért egyéni sikerek támogatása, Tomás Bata (cipőgyáros) világszerte elismert hagyományainak megfelelően. Mindkettőt főleg célirányos adópolitikával érhetjük el. Fizessenek a cseh gazdagok is a nemrég megállapított hét százaléknál jóval magasabb extra adót, az alapvető élelmiszerek, továbbá a gyógyszerek általános forgalmi adója viszont legyen a lehető legalacsonyabb.
− Két év múlva erős baloldali kormánya lehet Csehországnak, hiszen a szocdemek toronymagasan vezetik a pártok népszerűségi listáját. A harmadik helyen tanyázó kommunistákkal együtt akárminősített többségük is lehet. Nem tart az utóbbiak visszatérésétől?
− A cseh kommunisták csak szovjet támogatással és a tankjaikkal voltak veszélyesek. Pártjukat a rendszerváltás után nem tiltották be, tehát legitimek a rájuk adott szavazatok. Nincs semmi okunk őket és a választópolgárok mintegy húsz százalékát kizárni a közéletből. Egyébként mostani népszerűségüket leginkább Petr Necas jobbközép kormányának köszönhetik, amely átgondolatlan megszorító intézkedéseivel már a középrétegeket is ellehetetleníti, protesztszavazatokra ösztönzi. Jómagam inkább azokkal a politikusokkal nem tudok megbékélni, akik kommunista múltjukat letagadva, évek óta jobboldaliként döngetik a mellüket.
− Csehországban is sokasodnak a szélsőséges megnyilvánulások. Mit tehet ellenük a kormány és az államfő?
− Fontosnak tartom a másság tiszteletét, a toleranciát, ugyanakkor a szélsőségesekkel szemben határozott, de minden esetben törvényes fellépésre van szükség. Nálunk már betiltottak rasszista, homofób nézeteket hirdető pártot. Csehországban leginkább a romaellenes megnyilvánulások nyugtalanítóak. A kormány rövid távon úgy enyhíthet a társadalom perifériáján tengődők gondjain, hogy közmunkát, közszolgálatot, vagyis tisztességes megélhetést teremt nekik is.
− Figyeli-e a magyarországi eseményeket, s milyen kapcsolatban van az ottani baloldali politikusokkal?
− Uniós tagországok belföldi történéseit elvből nem minősítem. Éveken át Horn Gyulával voltam baráti kapcsolatban. Kiváló politikusként tisztelem őt. Többet e kérdés kapcsán nem szed ki belőlem.
