Mohamed Murszi meghátrált
Pillanatnyilag kérdéses, hogy ez a félfordulat elég lesz-e az egyiptomi politikai krízis feloldására. Az egyesült egyiptomi ellenzéket képviselő Nemzeti Megmentés Frontja nem vett részt az elnök által szombatra összehívott tárgyaláson. Más politikai személyiségek és az államfő megbeszéléséről távozóban Selim al-Awa iszlamista politikus, Murszi egyik tanácsadója a sajtó képviselői előtt elmondta: az ellenzéki tömegek megnyugtatására az államfő meghátrált.
A dekrétumokat visszavonta, de a december 15-i népszavazást megtartják. A tanácsadó szerint az elnök ezen a ponton is „rendkívüli rugalmasságot” tanúsított: megígérte, ha az alkotmánytervezet a népszavazáson elbukik, új dokumentumot szövegeznek. Új alkotmánytanácsot választanak, engedve az iszlamista képviselők túlnyomó többségét nehezményező ellenzékiek nyomásának.
Jó okunk van feltételezni, hogy az elnök meghátrálása mögött a hadsereg „finom figyelmeztetése” állhat. Az országban dúló és súlyos válsággal fenyegető politikai küzdelem résztvevőinek címzett, békítő hangú figyelmeztetésében a hadsereg szombaton azt üzente, hogy csak párbeszéddel lehet elkerülni a katasztrófát. A Reuters jelentette, az egyiptomi rádió- és tévéállomások adásukat megszakítva közölték a hadsereg felhívását, egyszersmind úgy értékelve azt, hogy a hadsereg nem készül hatalomátvételre.
Az országban hagyományosan befolyásos hadseregnek ez volt az első megnyilvánulása azóta, hogy elmérgesedett a helyzet a maga körül egyre erősebb hatalmi központot kiépítő elnök és az ellenzék között. Hetek óta tömegtüntetések vannak a kairói elnöki palota közelében, s a tiltakozók több ízben is összecsaptak Murszi iszlamista híveivel. A szerdáról csütörtökre virradó éjszakán történt incidensnek hét halálos áldozata, s közel félezer sebesültje volt.
A Hoszni Mubarak tavalyi bukása után megtartott parlamenti választásokat megnyerő Muzulmán Testvériség gyors alkotmányreformra ösztökélte Murszit. Nem enged a valójában egyszínű, kizárólag iszlamista képviselők által megszavazott, a sariára alapuló dokumentumról december 15-re kitűzött népszavazásból. Az ellenzék szerint viszont nem szabadna referendumra bocsátani a valódi konzultáció nélkül megszövegezett, a nem muzulmánok és a nők jogait semmibe vevő alkotmánytervezetet.
Az utca képe mindinkább emlékeztetett a Mubarakot megbuktató forradalmi helyzetre, s a hadsereg ezen a ponton érezte fontosnak a megnyilatkozást. A Reuters mindezt úgy értelmezi, hogy a Mubarak bukása után az országot hónapokig irányító, majd az elnökválasztást követően a kaszárnyákba visszavonuló hadseregnek továbbra is meghatározó szerepe van az országban. A tábornokok a stabilitás letéteményesének tartják magukat, közvetlen politikai szerepvállalásra azonban nem készülnek.
A politikai belviszály természetesen nyomot hagyott a gazdaságon is: hatására az egyiptomi tőzsde mélyrepülésbe kezdett, s pillanatnyilag senki sem tudja, mikor lesz vége a recessziónak. Az elnöki jogkör és az új alkotmánytervezet megszavazásával egy időben elkezdődött a benzinárak állami támogatásának csökkentése is: a benzin a kétszeresére drágult az országban. De ha igaz, hogy az IMF-tárgyalások egyik feltétele az állami támogatás felszámolása az alapvető élelmiszereken és az üzemanyagon, akkor további áremelések várhatók. A túlnépesedett, 80 milliós Egyiptomban ez akár éhséglázadáshoz is vezethet.
A hét végén újabb incidensekről nem érkezett hír Kairóból, bár szombaton több kisebb csoport gyülekezett a főváros különböző pontján, majd valamennyien megindultak a Héliopolis negyedben található, tankokkal és harckocsikkal körülzárt elnöki palota felé. A tüntetők közül többen is úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy nagyon érik egy általános sztrájk az országban. Vasárnap is ezrek tüntettek a Tahrir téren, több szakszervezet és a bírákat tömörítő egyesületek is sztrájkra szólították fel tagjaikat, de sztrájkol az egyiptomi nem állami kézben lévő média is. Hogy a konfliktus merre eszkalálódik tovább, napokon belül eldől.
A zavaros egyiptomi helyzettel kapcsolatos az a nyugtalanító hír is, miszerint fegyvereket tartalmazó konténert találtak az olasz hatóságok a nápolyi kikötőben. A szállítmány Egyiptomba tartott, s az olasz hatóságokat az izraeli titkosszolgálat figyelmeztette. Legalább hat, vállról indítható rakétakilövő volt a rakományban, amelynek úti célja Alexandria volt. A Corriere della Sera szerint egyelőre nem világos, hogy a fegyverszállítmány célállomása Egyiptom vagy Gáza lett volna.
