Párbeszédet ígér, tankokat küld
Az egyiptomi elnök azonban televíziós beszédében a formális megbékélési frázisok mellett csupán egy szombati tárgyalásra hívta az elnöki palotába a politikai pártokat, ám hangsúlyozta: az alkotmányról szóló decemberi népszavazást megtartják. A szombati tárgyalás csak arra vonatkozik, mi lesz a teendő a referendum után. (Ugyanakkor közölte a jogkörét kiszélesítő dekrétum a népszavazás után érvényét veszti.) Úgy tűnik, az elnököt nem hatotta meg az engedetlenségi mozgalom veszélye, amellyel Mohamed Waked, a Jog és Demokrácia Nemzeti Frontja nevű ellenzéki csoportosulás szóvivője fenyegetett. Ám beszédének ténye mégis jelzi, hogy érzi: legitimitása ingatag.
A feszültség érdemben nem csökkent Kairóban, ahol november 22., az elnöki jogkör széles körű kiterjesztése óta mindennaposak a tüntetések. Az ellenzék Murszi lépését alkotmányos puccsnak minősítette, és a Muzulmán Testvériséghez kötődő párt képviselőin kívül mindenki elhagyta az alkotmányozó nemzetgyűlést, amely így a muszlim képviselők egyszínű szavazataival szövegezte meg az új alkotmányt. Tiltakozásul beszüntették a munkát az alkotmánybíróság tagjai, állandósultak az utcai tüntetések. Kivonultak a Murszi intézkedéseit ellenzők és a támogatók is, s ez torkollott szerda éjjel összecsapásokba.
„Pokoli éjszakánk volt. Murszi hívei felborogatták az elnöki palota előtti téren demonstrálók sátrait, a két csoport között ökölharc tört ki, de később lövések is eldördültek” –mondta a Népszabadságnak telefonon a helyszínen tartózkodó Julien Baldacchino francia újságíró. A tömegverekedésnek legkevesebb hét halálos áldozata van, és mintegy ötszázan megsérültek. Úgy tudjuk, hogy az áldozatok az elnök hívei, de mindkét tábornak vannak sérültjei, közülük többnek válságos az állapota. Lőtt sebet kapott egy helybeli kolléga is. Az egyiptomi újságíró-szövetség a Muzulmán Testvériség vezetőit vádolta az újságírót ért támadás miatt, mert nem biztosították a feltételeket a sajtó munkavégzéséhez. „Ezt magam is tanúsíthatom – mondta Baldacchino –, hiába húztuk magunkra a sajtó feliratú mellényt, s próbáltunk a rendőrök mögött maradni, néhány követ mi is kaptunk a fejünkre.”
A csütörtök reggelig tartó összecsapásokat követően a köztársasági gárda tankokkal és harckocsikkal vette körül az elnöki palotát, de a hadsereg közvetlenül nem avatkozott be. Aztán csütörtök déltájban jött a gárda felhívása: a tüntetőknek biztonsági okokból el kell hagyniuk az elnöki palota előtti teret. A felszólításnak a legtöbben engedelmeskedni látszottak, noha az esti órákban Kairó különböző kerületeiből tüntetők csoportjai indultak az elnöki palota felé.
A nap folyamán egyébként az elnöki palotában egymásnak adták a kilincset a konfliktus megoldásán dolgozók. Murszi tárgyalt a hadsereg főparancsnokával, a védelmi, az igazságügyi és a belügyminiszterrel.
„Murszi a fő felelős azért, ami most történik. Ha sürgősen nem lép közbe, és nem állítja le a vérfürdőt, a forradalmat fogadjuk el legitimnek, és nem az alkotmányt” – mondta csütörtökön Mohamed el-Baradei sajtótájékoztatóján, amelyen az elnökválasztáson szintén indult Habdin Szabahi és Amr Músza, az Arab Liga korábbi főtitkára is jelen volt. Ők csatlakoztak el-Baradei mozgalmához, a Nemzeti Felszabadítási Fronthoz, amely Murszi önkényuralmi lépéseire adott válaszul született. A Nobel-békedíjas politikus – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egykori feje – korábban kijelentette: Murszi lényegében új fá raóvá kiáltotta ki magát, miután egy elnöki rendelettel megfellebbezhetetlen jogkörrel ruházta fel magát. Ellenzik a kizárólag az iszlamisták érdekeit szolgáló új alkotmánytervezetet is, amely figyelmen kívül hagyja a liberálisok, a nők és az egyiptomi lakosság tíz százalékát kitevő keresztények jogait.
„Nagy veszélyben van Egyiptom” – mondta a párizsi Le Figarónak adott csütörtöki interjúban Tahani al-Gébali, az alkotmánybíróság alelnöke. Megállíthatatlanul pörög az erőszak spirálja, s megszólalásig hasonló a helyzet a Mubarak megdöntését megelőző forradalmi időszakhoz. Az elnöki palota előtti tiltakozók becsapva érzik magukat, és már Murszi távozását követelik. A különbség az „arab tavaszhoz” képest, hogy míg akkor a lakosság túlnyomó része a „fáraó” távozását követelte, Murszi mögött most ott állnak a muzulmán tömegek. Al-Gébali azt is elmondta, hogy szinte lehetetlenné vált a bírák munkája. Az alkotmánybíróság épületét vasárnap muzulmán hívek kerítették be, a bíróság épületébe tartó hivatalnokokat sértegették, inzultálták. Ez a tűrhetetlen helyzet valójában azóta tart, hogy Murszi elfoglalta elnöki hivatalát, s nyomban háborút indított a bírói hatalom ellen, illetve negligálta döntéseiket. A parlament alsóházának feloszlatását például – amelynek megválasztását az alkotmánybíróság törvénytelennek minősítette –sohasem fogadta el.
A feszült helyzetet jellemzi, hogy a szunnita iszlám legtekintélyesebb intézményének számító kairói al-Azhar egyetem csütörtökön felszólította az államfőt, hogy függessze fel a saját hatásköreit kibővítő rendeletet. De hogy az elnöki palotában sincs minden rendben, azt mutatja Murszi hat tanácsadójának tegnapi lemondása. Az állami televízió elnöke is jelezte, hogy nem támogatja az államfő politikáját, és távozik posztjáról.
