Jelenleg úgy tűnik, hogy az átlagemberek járnak a legrosszabbul: nekik 13 százalékkal lesz magasabb az villanyszámlájuk januártól. „Még nem tudom, hogy fogom kigazdálkodni” – mondja a 69 éves Ute. Negyven évig dolgozott bolti eladóként Berlinben, most alig ezereurós nyugdíját úgy egészíti ki, hogy újságot hord ki minden hajnalban. Januárban fel akart mondani, de miután kiderült, hogy még az áram is drágul, letett róla. „Az a legkiábrándítóbb az egészben, hogy velünk akarják kifizettetni még a Balti-tenger fenekére fektetett kábeleket is” – kesereg.

A közvélemény-kutatások szerint a legtöbb német osztja Ute véleményét, és nem tartja igazságosnak az áramár emelését. A zöldenergiát előállító rendszerek, így például a szélerőművek vagy a napkollektorok kiépítése a Német Közüzemi és Áramszolgáltató Vállalatok Szövetségének (BDEW) adatai szerint 20,4 milliárd euróba kerül majd 2013-ban. Ebből 7,2 milliárd eurót terhelnek rá a háztartásokra, és ezzel ők kapják a legnagyobb szeletet a tortából. A maradék 10,2 milliárd euró kifizetésén az ipari, a kereskedelmi és a közlekedési szektor osztozik, de egyikük terhe sem haladja meg az átlagemberekét.

Ez ellen tiltakozik a legnagyobb német szociális szervezet, a VdK és legnagyobb német szakszervezet, a DGB is. Szerintük sok olyan háztartás van Németországban, amelynek nagy megterhelést jelent majd az évi 130–250 euró közötti összeg, amennyivel az előrejelzések szerint drágul az áram. (Egy átlagos német család ennyit költ egész évben például mozira.) A szakszervezetek szerint az ipari szektornak kellene a nagyobb terheket vállalnia, ahelyett, hogy kedvezményeket kapna.

Több vállalkozás kap mentességet az atomstop utáni energiaváltás többletköltségei alól. A német parlament mintegy 200 cégnek engedte el a zöldrendszerek kiépítése után fizetendő járulékot, és több száznak biztosított adókedvezményt a villamos energiára. A hivatalos indoklás szerint a kormány ezzel a magas energiafelhasználású üzemek versenyképességét akarta megőrizni, és támogatni őket abban, hogy továbbra is új munkahelyeket hozzanak létre – ahelyett, hogy a költségek miatt létszámleépítésbe kezdenének. Ám miután nyilvános lett a lista, a sajtó firtatni kezdte: vajon miért engedik, hogy golfpályák, mozikomplexumok, élményparkok és más luxuslétesítmények is mentesüljenek a járulékfizetés alól?

„Nagy a nyomás a kormánykoalíción, hiszen jövőre választások lesznek” – mondja Cordula Tutt, a Wirtschaftswoche című üzleti hetilap szakértője. „Az a legnagyobb probléma, hogy még a kormánykoalíción belül sincs egyetértés abban, kinek kellene kifizetnie a megújuló energiára való átállást, és a 16 tartomány sem tud megegyezni.”

A BDEW számításai szerint azonban, ha az iparnak nyújtott kedvezményeket el is törölnék, akkor is csak egy centtel lenne olcsóbb egy kilowattóra (5,3 helyett 4,3 eurócentbe kerülne). Így továbbra is Németországban lesz a legdrágább az áram az EU-tagállamok között, viszont övé lehet a dicsőség, hogy elsőként áll át a megújuló energiaforrásokra.