Mint a német Süddeutsche Zeitung riportjából kiderül, a gazdasági menekülteket nem a jogi problémák, netán a vízum hiánya tartja bent az épületben, mint a Terminál című filmben Tom Hankset – egyszerűen nincs hová menniük. A reptéren legalább fűtenek, és az utazóközönség olykor megszánja őket némi élelmiszerrel. Általában sajtos szendvicsen élnek, mellé olykor jut egy kis kávé is.

Hivatalosan persze nem lehetnének ott a reptéren, de az általában szabálykövető német hatóságok ezúttal „félrenéztek”. Sőt még az is megesett, hogy a reptér vezetése kis élelmiszercsomagot küldött nekik, némi szendviccsel és keksszel. A családfő, a görög Athanasziosz arról beszélt a német lapnak, hogy még a mostani helyzete is jobb, mint visszatérni Görögországba. Pedig évekkel ezelőtt szép karrierje volt, DJ volt egy menő rádióállomásnál, és saját diszkót üzemeltetett. Aztán a helyzet fokozatosan rosszabbra fordult, a klubot el kellett adnia, és gyümölcsárusként helyezkedett el. Végül innen is mennie kellett.

Néhány éve megismerkedett a bolgár Albenával, és úgy döntöttek, hogy Németországban próbálnak szerencsét. Athanasziosz szakácsként szeretett volna elhelyezkedni egy görög étteremben, ám nem boldogult a növekvő konkurencia közepette: a német bevándorlási hivatal szerint a görög munkavállalók száma 2011-ben 90 százalékkal emelkedett. Nemcsak Görögországból, hanem a válságban lévő összes dél-európai államból áramlanak a munkavállalók Németországba. Elvégre az otthoni két számjegyű munkanélküliséghez képest a németeknél csupán 5,4 százalék az állástalanok aránya, vagyis kellő képzettséggel és némi nyelvtudással mindenki el tud helyezkedni – reménykednek. Athanasziosz mégsem talált munkát, így aztán februárban a feleségével beköltöztek a müncheni reptérre. – Itt jobb, mint más reptereken – állítják, mert legalább az üvegeket összegyűjthetik, és a biztonsági őrök nem dobják ki őket. Igaz, aludni alig lehet, a neoncsövek éjjel-nappal világítanak, a padok kőkemények, és az állandó utasforgalom miatt alig van nyugtuk.

Próbálkoztak különféle német hivataloknál, de visszautasították őket: az EU-s állampolgárokat nem illeti meg olyasfajta segítség, mint az unión kívülieket. Elvégre védett zónából érkeztek, nem úgy,mint az afrikaiak. Lakcím híján szociális segélyre sem jogosultak, a hajléktalanszállón pedig közölték velük, hogy bolgárokat nem fogadnak be. A cikk hatására most össznépi mozgalom indult, hogy kimentsék a családot a reptérről. Egy müncheni férfi felajánlotta, hogy eddig használaton kívül álló szuterénjébe beköltözhetnének, ha nem találnak jobb megoldást. Mások készpénzt, gyógyszereket ajánlottak, és jelentkezett a szerkesztőségben egy személyi tanácsadó is, aki némettanfolyamot fizetne a családnak, és segítene a munkakeresésben. – Alig hiszek a fülemnek. Ha mindezen túl leszünk, óriási bulit rendezünk, és mindenkit meghívunk – ígérte a megilletődött Albena.