A bővítés „stratégiai lépést jelenthet, amely aláássa az egybefüggő és életképes Palesztina lehetőségét, melynek Jeruzsálem Izraellel együtt megosztott fővárosa lehet” – közölte Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője. Figyelmeztette Izraelt a német, az orosz és az amerikai diplomácia is. Sajtójelentések szerint Washington kifejezetten óva intette a Netanjahu-kormányt még az ENSZ-szavazás előtt, hogy ne reagáljon telepbővítéssel. Azokat a lapértesüléseket ugyanakkor nem erősítették meg, miszerint Nagy-Britannia és Franciaország saját misszióvezetője visszahívását fontolgatja a zsidó államból.

–Nemzetközi jogilag a telepek mindig is igen kényes kérdést jelentettek: az USA is kritikát kellett, hogy megfogalmazzon még az igen Izrael-párti elnök, George W. Bush idején is – mondta a Népszabadságnak N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő. A Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója és főmunkatársa szerint a mostani bejelentés ismét kényelmetlen helyzetbe hozza a nem először „pofont kapott” Washingtont. A nemzetközi jog értelmében a megszálló hatalomnak tartózkodnia kell az etnikai arányok megváltoztatásától a megszállt területen. (Izrael az 1967-es, hatnapos háború eredményeként szállta meg Ciszjordániát és a Gázai övezetet.)

Mint N. Rózsa Erzsébet is utalt rá, „sok minden történik mostanában egyszerre” az arab tavasz fejleményei során egyébként is elszigetelődött Izrael körül. A Hamasz rakétatámadásaira válaszul megindított gázai katonai műveleteket az ENSZ-közgyűlés szavazása követte a palesztinok „nem tagállam megfigyelő” státuszáról, jövő januárban pedig választásokat tartanak Izraelben. A jobboldali Netanjahu-kormány megmérettetésre és újabb győzelemre készül. A fejlemények ennek kontextusában is értelmezhetőek.

– Izrael kiáll alapvető érdekei mellett, még a nemzetközi nyomással szemben is. Nem lesz változás a meghozott döntést illetően – közölte a jeruzsálemi kormányfői hivatal. Egy izraeli illetékes a londoni The Guardiannek azt mondta, a nemzetközi közösség és a palesztinok számára „ébresztőnek” szánták a telepbővítések bejelentését. Diplomáciai források szerint ugyanakkor a háttérben folyik Izrael „puhítása”.

Az izraeli baloldal nem támogatja a telepbővítést. A Munkapárt bírálta a bejelentés időzítését. – Tanácsos jelenleg takarékra venni a lángokat. Az ilyen jellegű nyilatkozatok semmit nem mozdítanak előre – közölték. A. B. Jehosua, Magyarországon is jól ismert izraeli író eközben a Haarec hasábjain azt szorgalmazza: úgy, ahogyan a PFSZ is Palesztin Hatósággá alakult, itt az ideje, hogy Izrael ne terrorszervezetként, hanem kormányként kezelje a Gázai övezetet irányító Hamaszt. Az izraeli reakció fényében mindamellett kérdéses, mi volt a múlt heti ENSZ-szavazás hozadéka a palesztinoknak. – Konkrét hazai előnyökre fordítható-e egy külföldi diplomáciai diadal? – teszi fel a kérdést a hétfői The New York Times, így adva meg a választ: „rövid távon, a januárra időzített izraeli választásokkal legalábbis, a palesztinok dolga valószínűleg nehezebb lesz, mielőbb jobbra fordulna”.

Palesztin munkás egy zsidó telepen