Korrigálná az elnök a választók „tévedését”
A közvélemény-kutatások szerint a jelenleg is kormányzó, szociáldemokratákból és liberálisokból alakult Szociálliberális Unió (USL) a voksok 48–65 százalékára számíthat. A 2008-tól idén májusig (az elvesztett bizalmi szavazásig) kormányzó jobboldal valamennyi felmérés szerint legfeljebb a voksok ötödét kaphatja. Vasile Blaga, a jobboldali Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke maga is elismerte: pártja egymaga több szavazatot kapna, mint a körülötte két kisebb alakulattal létrehozott Igaz Románia Szövetség (ARD).
A kampány előtt egy hónappal bejegyzett koalíciót a választók közel fele nem ismeri. Az ARD a Victor Ponta kormányfőt is érintő plágiumbotrányra összpontosított a kampányban, és azt a feltételezést ismételgette, hogy az USL korlátlan hatalomra tör (amit az államfő eltávolítására tett lépések bizonyos mértékben alá is támasztanak). A másik oldalon a szociálliberálisok a „Basescu-rezsim végső leváltását” ígérik.
Programokról nem sok szó esik. Ponta, az USL társelnöke elismerte, hogy a Szociálliberális Unió is adós maradt a „társadalommodelljével”, amelyet azonban közvetlenül a választások után bemutat. Részleteket nem említett, ahogy korábbi bejelentéséről, a fél éven belül módosítandó alkotmányról is csak egy homályos elképzelés látott napvilágot. Ám a jobboldali sajtó máris tudni véli, hogy az USL lebontani készül a demokratikus fékek és egyensúlyok rendszerét.
Cristian Campeanu, a Romania libera című napilap publicistája egyenesen a választói akarat megváltoztatására biztatta Traian Basescu elnököt, „ha veszélybe kerülne a nemzeti érdek”, vagyis ha az USL kétharmados, alkotmányozó többséget szerezne a parlamentben. Andrei Cornea professzor a „22” című folyóiratban történelmi példákkal alátámasztva érvelt amellett, hogy néha a népek saját jól felfogott érdekeik ellen szavaznak, így az államfőnek kötelessége korrigálni a választók „tévedését”.
Traian Basescu pedig jelezte: pontosan erre készül. Kijelentette: a választások eredményétől függetlenül nem ad újabb kormányalakítási megbízást Pontának, csakis olyan politikust bíz meg a kormányalakítással, aki „megtestesíti a nemzeti érdeket”. Az alaptörvény szerint a kormányfőt az államfő jelöli a parlamenti többséggel folytatott konzultáció után. A szociáldemokraták és a liberálisok ezt úgy értelmezik, hogy automatikusan a többség jelöltje kap kormányalakítási megbízást, ám az elnök szerint jogában áll dönteni a jövendőbeli kormányfő személyéről.
Ezzel az érveléssel segítette hatalomra a saját táborát Basescu 2004-ben és 2009-ben is. A PDL koalíciós partnerként számít az RMDSZ-re is, amely a felmérések szerint öt százalékra számíthat, azaz bekerül a törvényhozásba. A választók döntését inkább a Basescuval és a PDL-lel szembeni ellenszenv határozza meg, semmint az USL által jelentett alternatíva, hiszen még a szociálliberális szavazók 55 százaléka sem bízik a Ponta-kormányban – derül ki az IRES intézet közvéleménykutatásából.
A kampány félidejében, november végén rögzített adatok rávilágítanak: a választóknak elegük van a megszorításokból, a Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap felügyelete alatt végrehajtott reformokból, ezért várhatóan az eddigieknél nagyobb arányban járulnak majd az urnákhoz. Ám 51 százalék bevallja, hogy nem követte nyomon a kampányt, és csaknem kétharmad nem ismeri a kerületében induló képviselő- vagy szenátorjelöltek nevét. Sokatmondó adat, hogy mindössze nyolc százalék mondta azt, hogy a jelöltek eddigi törvényhozási tevékenysége alapján választ.
