Az ulema lehet a fő döntnök
A Mubarak-érában is szerepelt hasonló kitétel az alkotmányban; ezt a diktátor-elnök tavalyi megdöntésekor felfüggesztették.
Az Egyiptomban hosszú hónapok óta nyíltan dúló hatalmi harc részeként a száztagú alkotmányozó gyűlés szerdán meglepetésre jelentette be, hogy másnap szavazni készül a leendő alkotmányról, noha Murszitól két hónap haladékot kapott munkája elvégzéséhez. A testületben – a Muzulmán Testvériséghez kötődő elnökhöz hasonlóan – az iszlamisták vannak többségben. Liberálisok, világiak és baloldaliak, köztük Amr Musza, Hoszni Mubarak egykori külügyminisztere, illetve az Arab Liga volt főtitkára ki is vonultak annak munkájából, jórészt éppen az iszlám vitatott szerepe miatt. Helyüket többnyire iszlamistákkal töltötték fel. A szavazáson 85 fő vett részt.
Sokan attól tartanak, teokratikus állammá válhat az arab világ legnépesebb országa. Egy elfogadott alkotmányos passzus kiköti: a Goldziher Ignác és Germanus Gyula által is látogatott iszlám alapintézmény, a kairói al-Azhar vallástudósi gyűlése, az ulema véleményét minden, a saríához tartozó kérdésben ki kell kérni.
Az alkotmányozók csütörtökön elfogadták azt is, hogy a keresztények (milliók tartoznak a kopt felekezethez), illetve a zsidók egyéni státusukból adódóan gyakorolhatják vallásukat. Egyhangúlag jóváhagyták az első cikkelyt, miszerint Egyiptom független, szuverén és demokratikus állam – jelentették a hírügynökségek. Mindez a Mubarak-korszak emberei által vezetett igazságszolgáltatás, illetve az iszlamisták hatalmi vetélkedésének is részét képezi. Murszi a napokban visszatáncolt múlt heti rendeletéhez képest, amellyel jogilag kikezdhetetlenné tette saját döntéseit. Attól tartott, a Legfelsőbb Bíróság akadályozza majd a politikai átmenetet, miközben Egyiptom már most is rendkívül megosztott, egy hete tömegek tüntetnek, randalíroznak a nagyvárosok utcáin. Az összecsapásokban ketten meghaltak, több százan megsebesültek. A legzökkenőmentesebb politikai átmenet szempontjából az ideális forgatókönyv a következő: az alkotmányozó testület kétharmados többséggel (vagy a második körben 57 százalékos támogatottsággal) jóváhagyja az alaptörvényt, ezt az elnök aláírja, majd rövid időn belül népszavazást ír ki a ratifikálására. Az új jogi norma biztosítja a kereteket a leendő politikai berendezkedéshez, s megnyitja az utat az új parlamenti választások előtt is. Júniusban az igazságszolgáltatás feloszlatta az iszlamista többségű alsóházat. Murszi csütörtök estére tévébeszédet hirdetett, de ezt felvételről készültek sugározni, tehát az alkotmányozási voksolásra már nem reagálhatott.
