Laurent Fabius francia külügyminiszter bejelentette: Párizs támogatja, hogy Palesztina megfigyelő (szavazati joggal nem rendelkező) ország státuszát kapja. Oroszország és Kína tavaly a teljes jogú tagságot is  támogatta volna, a mostanival is egyetértenek. Ahogy tavaly, az Egyesült Államok most is vétózni fog: Barack Obama adminisztrációja azzal indokolja a nemet, hogy az USA az 1993-ban Oslóban kötött egyezményhez ragaszkodik.  A norvég fővárosban közel két évtizeddel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy az Izraellel folytatott tárgyalások útján jutnak el ahhoz az állapothoz, amikor az egykori palesztin mandátum területén egy zsidó és egy arab állam létezik egymás mellett.

Mahmud Abbasz palesztin elnököt ábrázoló posztert nyomtatnak a ciszjordániai Nabluszban. Az ENSZ-ben több európai állam szavazatára számíthatnak

Nagy-Britannia a fentiekhez képest valószínűleg a harmadik megoldást választja, és tartózkodni fog a szavazáson. William Hague külügyminiszter erről azt mondta, London nem szavazna az új státusz ellen, ám ehhez előbb biztosítékokat akar, miszerint a palesztinok feltétel nélkül tárgyalásokat kezdenek Izraellel. – Ha nincs biztosíték, nincs szavazat - mondta Hague. Nagy-Britannia másik feltétele az lenne, hogy a ramallahi székhelyű palesztin kormány ne akarjon belépni a Nemzetközi Büntető Bíróságba (ICC), illetve ne indítson pert Izrael ellen a megszállt területeken történtek miatt. Amennyiben a palesztin állam megkapja a megfigyelői státuszt, akkor a következőkben szabadon résztvehet az ENSZ vitáiban, s jelentkezhet a világszervezet szakosított szervezeteibe és intézményeibe. Ilyen a háborús és emberiség elleni bűncselekményekre szakosodott, hágai székhelyű ICC is.

Bár a tagfelvétel nem azonnali és nem automatikus, a palesztinok ICC-tagságának lehetősége azonban már hosszabb ideje gondot okoz az izraeli kormánynak. A palesztinok ugyanis például a ciszjordániai zsidó települépítkezéseket is olyan jogsértésnek minősítenék, amely az ICC hatáskörébe tartozik. Hague szerint, ha ilyen perek kezdődnének, akkor a tárgyalások folytatására nem lenne semmi esély a jövőben. A brit külügyminiszter kifejtette, a szavazást korainak tartja, szerinte a feleknek inkább a tárgyalásokhoz való visszatérésre kellene összpontosítaniuk.

Több EU-tagállam, így Németország és  Csehország is – Nagy-Britanniához hasonlóan – távol marad a szavazástól. Ezzel szemben európai államok 11-16 fős csoportja – köztük Spanyolország, Dánia, Norvégia és Svájc – már jelezte, hogy megszavazza a határozatot. A 193 tagú Közgyűlésben a palesztinok 132 szavazatra számítanak, a palesztin szuverenitást korábban ennyien ismerték el. Elképzelhető, hogy a 132 voks most nem jön össze, de a határozathoz egyszerű többség is elegendő, az pedig minden bizonnyal meglesz.

Az ICC-tagság továbbra is fontos helyet foglal el a palesztinok ENSZ-játszmájában. – Nem hiszem, hogy már másnap rohannánk belépni minden ENSZ-szervezetbe, beleértve az ICC-t  – idézte a Reuters Palesztina állandó ENSZ-megfigyelőjét, Rijád Manszurt. A diplomata ehhez hozzátette: ha Izrael továbbra is megsérti a nemzetközi jogot, telepeket épít az 1967-ben elfoglalt nyugati parton, akkor a palesztinok konzultációkat kezdenek, beleértve az európaiakat arról, hogy „mit tehetünk, hogy jogkövetésre szorítsuk őket.”

Idén áprilisban a palesztinok az ICC-hez fordultak, hogy a törvényszék vizsgálja ki  az izraeliek által a Gázai-övezetben és a nyugati parton elkövetett állítólagos bűnöket. A bíróság azzal utasította vissza a keresetet, hogy az nem egy teljes jogú ENSZ-tagállamtól érkezett. A Reuters úgy vélekedik, hogy a palesztin diplomácia azért bagatellizálja  az ICC-vel kapcsolatos törekvéseiket, hogy így nyerje meg több ingadozó európai tagállam szavazatát a csütörtöki szavazáson.

Izrael kénytelen volt tudomásul venni, hogy az ENSZ-ben a játszmát nem nyerheti meg. A Jediót Ahronót internetes kiadása egy kormánytisztviselőt idéz, aki azt mondta: lesz tűzijáték Ramallahban, de ettől még a telepek nem omlanak össze. Az izraeli kormány biztonsági kabinetje azon volt, hogy megfelelő taktikát dolgozzon ki. Elsősorban arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a palesztinok lépése az oslói egyezmény megsértését jelenti.

Eközben Mahmúd Abbász palesztin elnök arról beszélt, hogy csak tárgyalásokkal lehet megoldani a az izraeli-palesztin konfliktus fő kérdéseit, beleértve a határok kijelölését, Jeruzsálem státuszát, a vízforrások elosztását és a hazatérés jogát. – Az izraeli telepek ellen és a két állam elvének megvédése érdekében csak úgy tudunk harcolni, hogy azokhoz a nemzetközi szervezetekhez fordulunk, amelyeket a nemzetközi biztonság megőrzése, a megszállás megelőzése érdekében alakítottak – hangoztatta Abbasz.