AZ EURÓ JELKÉPE Az euróválság kellős közepén a sors iróniájának tűnhet, hogy a közös valuta jelképét éppen a görög epszilon betű ihlette. Bár manapság Görögországról inkább a sokmilliárdos mentőcsomag jut az átlagpolgár eszébe, az epszilon valójában az európai civilizáció bölcsőjére és – ezzel együtt – Európa kezdőbetűjére utal. Finoman szólva aktualitását vesztette a két párhuzamos vonal üzenete: ezzel a közös valuta stabilitását akarták demonstrálni.

Ám az alapvető cél teljesült. Amikor Brüsszelben, az 1990-es évek közepén elhatározták, hogy a – születőben lévő – közös pénznek „névjegyet” keresnek, még csak annyit tudtak, hogy esztétikus, könnyen felismerhető és kézzel is gond nélkül leírható jelre van szükség. A nyertest pályázat útján választották ki. Az új fizetőeszköz hivatalos rövidítést (EUR) is kapott, amelyet azonnal bejegyzett a Nemzetközi Szabványhivatal. Apropó, emlékszik még valaki, mi volt az a DEM vagy az FRF?

EURÓPAI ZÁSZLÓ Horvátország felvételével huszonnyolc tagúra bővül hamarosan az Európai Unió – akkor miért van még mindig tizenkét csillag a zászlón? Mert a tizenkettes szám hagyományosan a tökéletesség, a teljesség és az egység szimbóluma; tizenkét hónapból áll az év, tizenkét csillagjegyet ismerünk, és ennyi órát ábrázol az óra számlapja is. A kör szintén az egységre utal. Így aztán a kék alapon tizenkét aranycsillag nemcsak az EU, hanem az európai egység jelképe is – persze a valóság e téren is gyakran mást mutat.

A zászló története egészen 1955-ig nyúlik vissza. Noha akkor még csak az Európai Szén- és Acélközösség létezett (lásd az Európa-napnál), egy másik szervezet, az Európa Tanács (ET) már évek óta foglalkozott az emberi jogokkal és az európai kultúrával. Végül az ET fogadta el a tizenkét csillagos jelképet, és később más európai intézményeket is e szimbólum átvételére biztatott. Az EU állam- és kormányfői csak az 1985-ös milánói csúcson hagyták jóvá a zászlót mint uniós lobogót. A kék-sárga zászlót a Brüsszel jelképének számító Berlaymont-palotára 1986. május 29-én tűzték ki először.

BERLAYMONT PALOTA Kétszeresen is európai jelkép, mondhatnánk rosszmájúan. A szabálytalan négyágú csillagot formáló épület az Európai Bizottság brüsszeli székháza, amely – jellegzetes alakjának is köszönhetően – az unió egyik szimbólumává vált. S persze az EU jó néhány projektjére emlékeztet az is, ahogy a Berlaymont-palotát felújították: a tervezettnél sokkal tovább tartott, és sokkal többe került.

Azbesztmentesíteni kellett a tizenhárom emeletes, 240 ezer négyzetméter alapterületű monstrumot, amelyet emiatt hosszú éveken át fehér lepel borított. Menet közben derült ki, hogy lebontani jóval olcsóbb lenne, mint renoválni, ám ezt a forgatókönyvet – éppen a Berlaymont szimbolikus jellege miatt – elvetették.

EURÓPAI HIMNUSZ Az unió jelképéül szolgálódallam Ludwig van Beethoven 1823-ban komponált IX. szimfóniájából származik. A himnuszt a zászlóval együtt választották ki az EU vezetői; igaz, itt is „beelőzött” az Európa Tanács, amely már 1972-ben európai himnusszá nyilvánította Beethoven világhírű művét. A szimfónia utolsó tételében Beethoven Friedrich von Schiller versét, az Öröm ódát zenésítette meg.

A világhírű karmestert, Herbert von Karajant kérte fel az EU, hogy készítsen három (zongorára, fúvós hangszerekre és teljes zenekarra hangszerelt) változatot. A mű így szavak nélkül, a zene nyelvén szól Európa alapértékeiről, a szabadságról, a békéről és a szolidaritásról. A függetlenség hívei megnyugodhatnak: az Örömóda még véletlenül sem helyettesíti a nemzeti himnuszokat.

EURÓPA NAP Az Európa-napot – szintén egy 1985-ös döntés alapján – az egész unióban május 9-én tartják. 1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter ezen a napon tette közzé nyilatkozatát, amely felszólította Franciaországot, Németországot és más európai államokat, hogy egyesítsék szén- és acéltermelésüket. Az európai integráció kezdetének a Schuman-nyilatkozatot tekintik, amelyet tettek is követtek: 1951-ben létrejött az Európai Szén- és Acélközösség, 1958-ban pedig már az Európai Gazdasági Közösség megalakulása következett.

Magyarországon is megtartják május 9-én az Európa-napot. Mindenféle rendezvényekkel és ünnepségekkel igyekeznek az uniót közelebb hozni a polgárokhoz – bár a kormány célja néha mintha az ellenkezője lenne.

AZ EU JELMONDATA A jelmondat akár az EU-nak nemrég odaítélt Nobel-békedíj indoklása is lehetne. Egyrészt a béke és a jólét megteremtése érdekében létrehozott Európai Unióra, másrészt a kontinens gazdagságát adó kulturális és nyelvi sokszínűségére utal. A legújabb találmány ez, amely először az EU-alkotmány tervezetében bukkant fel. (Más kérdés, hogy a sokszínű Euró pában a franciák és a hollandok népszavazáson végezték ki az alkotmányt, de a jelmondatot átmentették az uniós alapszerződésbe.)

Íme tehát Európa néhány szóba sűrítve: Egység a sokféleségben. S ha már nyelvi gazdagság, ugyanez más nyelveken: United in diversity (angol), Unie dans la diversité (francia), In Vielfalt geeint (német), Unida en la diversidad (spanyol), Zjednotení v rozmanitosti (szlovák), Forenet i mangfoldighed (dán), Moninaisuudessaan yhtenainen (finn).