– A spanyol kormánnyal sajnos lehetetlen megállapodni – fogalmazott lapunknak kategorikusan Roger Albinyana. A CiU nemzetközi kapcsolatokért felelős szóvivője emlékeztetett rá, hogy a madridi kormány – függetlenül attól, hogy szocialista vagy konzervatív politikusokból áll-e – elzárkózik attól, hogy önálló nemzetnek, partnernek tekintse a katalánokat.

A katalán társadalom idén szeptemberre megelégelte ezt: másfél millióan vonultak utcára, hogy változást követeljenek Madrid és Barcelona viszonyában. Főleg anyagi értelemben. A katalánok ugyanis a spanyol költségvetés nettó befizetői, saját számításaik szerint a GDP-jük nyolc százalékával, évi 16 milliárd euróval szállnak be a közösbe. A pontos összeget nem tudni, mert a tartomány – a történelmi jogokkal bíró Baszkfölddel és Navarrával ellentétben – nem jogosult arra, hogy maga szedje be az adókat.

Azt a spanyol hatóságok teszik meg, és visszautalnak annyit, amennyit jónak látnak. Amikor Artur Mas katalán kormányfő ősszel szeretett volna egy jobb megoldást kiharcolni, Madrid mereven elzárkózott. Mas ezek után döntött úgy, hogy bár mandátuma 2014-ig szólna, kiírja az előrehozott választásokat.

Ha kellő többséget kap, jöhet a népszavazás az önrendelkezésről. Az előrejelzések vasárnapra ugyan biztos győzelmet ígérnek Masnak, ám abszolút többségre nem számíthat: a megmérgezett hangulatban nehéz lesz koalíciós partnert találnia. A spanyolok többsége értetlenül szemléli a katalánokat, és azt bizonygatja, hogy irreálisak a függetlenségi elképzelések. Egész más egy 45 milliós ország súlya Európában, mint egy mindössze 7,5 milliósé, mondogatják. Vannak, akik politikai zsarolást emlegetnek, a madridi konzervatív kormány pedig azzal érvel: a spanyol alkotmány nem teszi lehetővé, hogy megbontsák az ország egységét, vagyis alkotmányellenes lenne egy függetlenségi referendum.

 – Artur Mas elképzelésében van kockázat, de a politikában vállalni kell a rizikót, főleg, ha a társadalom többsége is mögötte áll. Nálunk ez most 80 százalék – utal a függetlenségpártiakra Roger Albinyana. A katalán kormány abban bízik, hogy ha Madrid ellent is áll, lesznek olyan európai intézmények vagy akár olyan európai államok, amelyek támogatják majd az ügyüket. – Az nem lehetséges, hogy több millió ember demokratikus jogát semmibe vegyék. Voltak már korábban is békés válások Európában, miért ne lehetnének nálunk is? – mondja. Ami a békés utat illeti, Madrid egyelőre nem vevő rá. Volt olyan politikus, aki már a spanyol hadsereg bevetésével fenyegetőzött abban az esetben, ha a katalánok ki merik írni a népszavazást. A CiU szerint nem véletlen az sem, hogy egy héttel a választások előtt az El Mundo című madridi napilap egy rejtélyes rendőrségi iratra hivatkozva korrupcióval és titkos svájci számlákkal vádolta meg Artur Mas katalán vezetőt és annak családját.

 – A spanyolok nem játszanak tisztán, de ezzel számoltunk is – mondja Albinyana. Súlyos intézményi válságot okozhat, ha netán kiderül: az irat hamisított, és a spanyol kormánynak köze van Mas lejáratásához. Madrid azzal is revolverezi őket, hogy önálló államként újra kell kérniük a felvételüket az Európai Unióba, ám ehhez egyhangú többség kéne: a spanyolok pedig ezt a szívességet nem teszik meg nekik. A CiU szóvivője is elismeri, hogy új államként valószínűleg nem lennének rögtön az EU tagjai, de azzal érvel: Brüsszel nem „taszíthatja ki” a katalán társadalmat, nem foszthatja meg őket a szabad utazástól, a szabad kereskedelemtől és az eurótól sem. – Ezek a társadalom tagjainak egyéni jogai, és ezek fenn is maradnának. Az más kérdés, hogy maga az állam mikor foglalhatja el a helyét 29. tagállamként – érvel sajátos módon Roger Albinyana.

Ám a függetlenség önmagában nem oldaná meg a katalán társadalom jelenlegi gondjait – figyelmeztet Dolors Llobet, a CCOO szakszervezeti szövetség barcelonai szóvivője. – A gazdasági válság mindinkább társadalmi válsággá mélyül, a munkanélküliek száma eléri a 600 ezret (ez az aktív társadalom húsz százaléka), a szegények aránya pedig a legutóbbi Eurostat-felmérés szerint 28 százalék – mondja. A függetlenséggel kampányoló Artur Mas jobbközép pártja még rá is tett a madridi központi kormány megszorításaira: csökkentették a gyógyszerek támogatását, és minden egyes recept kiváltása után egy eurót kell fizetniük az embereknek.

Jelentős összegeket vontak el az oktatástól és az egészségügytől, és megszüntették a rászoruló gyerekek iskolai étkezésének támogatását is. – Közben 18 milliárd euróra becsülhető az adóelkerülés. Eltörölték az örökösödési adót, a nagyvállalatok terheit csökkentették, miközben égető szükség lenne bankadóra és az energetikai cégeket sújtó adóra – sorolja, nem is sejtve, hogy ezzel a magyar kormánynál milyen meleg fogadtatásra találna. Ám Dolors Llobet is elismeri, hogy a katalánok joggal érzik úgy: változtatni kell a Madridhoz fűződő viszonyon.

– Ez nem kitalált probléma, régóta érezzük, még ha a CiU a választási kampányban erre erősen rá is játszott.

Artur Mas katalán kormányfő