Murszi csütörtökön elrendelte, hogy júniusi beiktatása óta hozott döntéseit nem kérdőjelezheti meg bíróság vagy más hatóság az új parlament megalakulásáig. Ugyancsak rendeletben biztosított védelmet az alaptörvényt kidolgozó százfős gyűlésnek, amely – az eredetileg decemberre kitűzött határidő meghosszabbításával – további hónapokat kapott munkája befejezésére.

Összességében Murszi még legalább fél évig szinte teljhatalommal rendelkezhet: kérdéses, mikorra lesz új alkotmány, jóváhagyja-e azt a népszavazás, mikor tarthatják meg az új választásokat, és milyen eredményt hoznak majd azok. (Mint emlékezetes, még Murszi beiktatása előtt néhány nappal bírósági döntés oszlatta fel a törvényhozás új összetételű, iszlamista képviselőházát.)

A61 éves államfő egyben menesztette Abdel Maguid Mahmud főügyészt is, aki a Szentszékhez akkreditált nagyköveti széket kapta. E döntésével Murszi azokat akarta megnyugtatni, akik kifogásolták, hogy nem büntették meg a Mubarak-ellenes tavalyi felkelés során a tüntetőkkel szemben erőszakkal fellépő rendőröket.

Mahmud utóda, Talát Ibrahim most újranyitja majd az eddig „elfektetett” dossziékat. Fellépésével Murszi tovább polarizálja az iszlamisták, liberálisok és baloldaliak, a Mubarak-rendszer szimpatizánsai, illetve más csoportok ellentétei nyomán amúgy is megosztott Egyiptomot. Ezek az ellentétek az alkotmányozó testület vitáira, így az iszlám vallásnak az ország életében való szerepének tisztázására is rányomják bélyegüket. Murszit most a bukott Hoszni Mubarakhoz hasonlítják, az al-Maszri al-Jum című lap „ideiglenes diktátorként” aposztrofálta. Mohamed el-Baradei, ellenzéki politikus, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt első embere szerint az államfő úgy viselkedik, mint egy új fáraó.

 – Ez nagy csapás a forradalomra nézve, és ennek még borzasztó következményei lehetnek – fogalmazott.

– Korábban, igaz, más kontextusban, Anvar Szadat elnököt titulálták fáraónak; őt 1981-ben megölték az iszlamisták – mondta kérdésünkre

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem társadalomtudományi karának dékánhelyettese úgy látja, a polarizáció végig jelen van az elmúlt hónapok egyiptomi politikájában. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz az elnöki rendszerrel: Mubarak bukásakor a Muzulmán Testvériség még az elnöki jogkörök csorbítását támogatta, egyfajta „félelnöki” politikai berendezkedést. Ám most, hogy saját embere ül az államfői székben, ez már nem érdeke.

 – Murszi stratégiailag időzített: jogköreinek kibővítésére most nagyobb a mozgástere, hogy nemzetközileg is elismert szerepet játszott a gázai tűzszünet tető alá hozásában. Látni kell, hogy a Nyugat elsőrendű érdeke a Közel-Keleten nem más, mint a stabilitás – mondta Csicsmann, emlékeztetve: az iszlamista elnök győzelmekor a nagyhatalmak aggodalommal kísérték figyelemmel, hogyan alakul majd Kairó külpolitikája az új vezetés idején. Felmondja-e például a békeszerződést Izraellel. Mint kiderült, nem.

Mindezzel együtt megjelentek már az első éles nemzetközi kritikák Murszi dekrétuma nyomán. – Rendkívül aggódunk az egyiptomi emberi jogok és a jogállamiság miatt – közölte Navi Pillay ENSZ-főbiztos szóvivője. Heba Morayef, a Human Rights Watch jogvédő szervezet Egyiptomért felelős igazgatója úgy vélte, „Egyiptomnak szüksége volt az igazságszolgáltatási reformra, és a főügyész a Mubarak-rendszer kövülete, de ezt nem úgy kell végrehajtani, hogy az elnök teljhatalmat és mentességet kap.”

Nem tökéletes a tűzszünet

Egy palesztin életét vesztette pénteken, amikor a gázai határzónában izraeli golyó érte. A Palesztin Hatóság szerint ez a szerdán életbe lépett tűzszünet megsértése, Izrael szerint viszont azt már akkor megsértették, amikor a határsávban vonuló palesztin csoport nem reagált az izraeli erők figyelmeztetésére. A Hamasz szerint a férfiak földjeikre igyekeztek dolgozni, ám ezt a hadsereg vitatja. Eközben Oroszország elrendelte, hogy hat hadihajója tartózkodjon a Földközi-tenger térségében arra az esetre, ha ismét kiéleződik a gázai konfliktus, és ki kell menekítenie állampolgárait a palesztin földsávról. (Nol.hu)

Molotov-koktélt dobnak tüntetők rendőrségi járműre a kairói Tahrir téren