A német politikus a múlt héten több magyar kormánytaggal találkozott Berlinben, csütörtökön pedig Bajnai Gordonnal, a Milla vezetőivel és a civil társadalom képviselőivel tárgyalt Budapesten. Tapasztalatai szerint a magyar miniszterek és államtitkárok nyitottak a beszélgetésre, bizonyos önkritika is tapasztalható, bár nem tartalmi, inkább formai-eljárási kérdésekben. Főként azzal magyarázzák az elmúlt két év kisiklásait, hogy a dolgokat túl gyorsan akarták megcsinálni, vagy hogy rosszul kommunikáltak külföldön.

A szociáldemokrata képviselőt nem lepi meg, hogy az utóbbi időben a német kormány, a kereszténydemokrata párt (CDU), sőt még az emberi és polgári jogokra nagy hangsúlyt fektető FDP részéről sem éri kritika Magyarországot: mintha minden a lehető legnagyobb rendben lenne. – Évek óta tapasztalom, hogy a pártszövetségen belüli szolidaritás erősebb, mint az a készség, hogy a hiányosságokról nyíltan beszéljenek. Pedig éppen amiatt, hogy Magyarországon a Fidesz kétharmados többséggel kormányoz, a néppárti kollégáknak kötelességük lenne segíteni a magyar párttársaikat, hogy visszatérjenek az európai hagyományokhoz, a jogállamisághoz és a demokráciához – mondta Roth.

A régi problémákhoz újak társultak a választási szabályok kidolgozásával. Kérdéseket vet fel maga az eljárás is: egy parlamentáris demokráciában lehetségesnek kellene lennie, hogy egy párt a saját többségén túllépve, másokkal is konszenzust keres, amikor alapkérdésekről van szó. Ám ez sem most, sem az alkotmány esetében nem történt meg, pedig a többség nemcsak jog, hanem felelősség is. Roth természetesen nem zárja ki, hogy az MSZP részéről sincs meg mindig a kellő nyitottság, de egy kétharmados többséggel rendelkező pártnak – éppen a demokrácia érdekében – kell készséget mutatnia arra, hogy nyitott a kritikai megjegyzésekre, sőt akár az alternatív javaslatokra is.

Ám nemcsak az eljárással, hanem a választási törvény tartalmával is gondok vannak. A regisztrációs kötelezettség idejétmúlt dolog, és több módosítás is azt a benyomást kelti, mintha a Fidesz be akarná betonozni a hatalmát. – Ezekről a kérdésekről nyíltan és kritikusan kell beszélni Európában – mondta Roth, szerinte az európai partnerek kötelessége beavatkozni egy ország belügyeibe, ha úgy látják, hogy az alapvető európai értékek és jogok sérülnek. Emlékeztetett, hogy ezt tették a német szociáldemokraták is, amikor Romániában Victor Ponta baloldali kormánya a nyáron megpróbálta leváltani a jobboldali Traian Basescut. Tiltakoztak, így őket nem érheti az a vád, hogy kettős mércével mérnek. Ugyanezt várnák el a kereszténydemokratáktól is a magyar kormánnyal szemben.

– Orbán Viktor semmit sem tanult az elmúlt két évben, bár az már nekem is feltűnt, hogy a magyar miniszterelnök két különböző CD-t használ: amikor külföldön magas rangú politikusokkal találkozik, jóval barátságosabb és önkritikusabb, mint Magyarországon. Az otthon tartott Európa-ellenes kirohanások egyre nehezebben egyeztethetők össze azokkal a beszédekkel, amelyeket a magyar kormány képviselői külföldön, például Berlinben tartanak – hívta fel a figyelmet a kétarcú politikára.

Ugyanakkor érdekesnek tartja, hogy az Európa-ellenes beszédek mellett Orbán Viktor ugyanazt a megszorító politikát alkalmazza, amelyet a dél-európai országok. A szociális intézkedések a portugál és a görög helyzetet idézik, s ezeket az intézkedéseket éppen az Orbán által élesen bírált IMF és a konszolidációs programokat felügyelő trojka „írta elő”. Roth szerint a magyar gazdaság helyzete – függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság elfogadta, hogy jövőre három százalék alatt marad a deficit – továbbra is aggodalomra ad okot. Ez azonban nemcsak a Fidesz-kormány, hanem az előző kabinetek, köztük a szocialisták felelőssége is – tette hozzá.