–Nem állítjuk, hogy Timosenko ártatlan, csupán azt, hogy az ellene indított eljárás vitatható módon zajlott le – mondta lapunk kérdésére Tombinski aMagyar Külügyi Intézet múlt heti, budapesti konferenciáján. Az EU lengyel diplomatája hozzátette: ezt alátámasztja az Európai Emberi Jogi Bíróság is. – Az EU nem követel mást, mint igazságos, a törvényt tiszteletben tartó pert – mondta Tombinski, megjegyezve, hogy ezt is csak akkor, ha alapos gyanú van arra, hogy Timosenkót kormányfőként végzett munkájáért nemcsak politikai, de büntetőjogi felelősség is terheli.

– Ne higgyenek a kijevi vezetés blöffjének – üzente ugyanezen a rendezvényen az EU-nak Borisz Taraszjuk. Az ukrán külügyminiszteri posztot kétszer is betöltött ellenzéki politikus szerint Viktor Janukovics államfő csak áltatja a brüsszeli diplomatákat, amikor azt mondja, hogy ha zátonyra fut az EU és Ukrajna közeledése, akkor feltétel nélkül Moszkva felé fordul. A kép megfelelne ugyan az elképzelésnek, amely szerint az ukrajnai ellenzék EU-párti, míg az orosz ajkúak támogatására épülő Régiók Pártja (PR) és az általa támogatott elnök Moszkva-barát, ám Taraszjuk szerint „Janukovicsék nagyon is tartanak” a Kreml befolyásának ukrajnai növekedésétől. Úgy véli, Janukovicsék az ijesztgetéssel csak arra törekednek, hogy az EU „fogadja el Ukrajnát olyannak, amilyen”, és úgy nyújtson védelmet Moszkvával szemben, hogy közben ne várja el a jelenlegi vezetéstől a demokrácia maradéktalan érvényesülését.

– Persze, Kijev ugyanígy blöfföl Moszkvával szemben is, amikor azt mondja, hogy ha Ukrajna nem kap árengedményt az orosz földgázra, akkor az EU karjaiba rohan – jegyezte meg Taraszjuk, aki egyúttal a Timo senko mögött álló Batykivscsina (Haza) szövetséggel egyesült nacionalista Ukrajnai Népi Mozgalom vezetője.

Kétségtelen, hogy Ukrajna Janukovics alatt is inkább lavírozik az EU és Oroszország között, semmint látványosan közeledne Moszkvához: az EU-integráció továbbra is prioritást élvez, bár Kijev olykor utalásokat tesz arra, hogy kész csatlakozni a Moszkva vezette orosz–belarusz–kazah Vámszövetséghez. Ígéretei ellenére Janukovics nem tette a 47 milliós ország második hivatalos nyelvévé az oroszt sem, amelyet az ország negyede – főként keleten – anyanyelvének vall. Ehelyett beérte egy olyan törvénnyel, amely alapján regionális szinten hivatali nyelvnek minősül az, amelynek beszélői az adott régióban elérik a tíz százalékot. Ez elvileg a magyar nyelvnek is többletjogokat biztosítana Kárpátalján, amennyiben sikerülne érvényesíteni. A Batykivscsina – és nacionalista szövetségese, a Szvoboda –ellenzi a szerintük „orosz gyarmatosítást biztosító” törvényt. Taraszjuk azonban megjegyezte: ő a magyarok barátja, aki az egyik létrehozója volt 1991-ben az első ukrán–magyar kétoldalú dokumentumnak, amelyben Ukrajna elismerte a kisebbségi magyarok nemzetiségi jogait.

Putyin orosz és ukrán zászlóval feldíszített Harley Davidson motoron 2010-ben