A sajtó táplálja az előítéleteket a spanyol–német viszonyban

Nem úszta meg tüntetés nélkül Angela Merkel Madridban sem, amikor szeptember elején rövid látogatást tett Mariano Rajoy spanyol kormányfőnél.

Ám az utcára vonulók száma meg sem közelítette a görög, vagy épp a portugál tüntetők számát: az El País beszámolója szerint mintegy ezren lehetettek, akik ellenérzéseikről biztosították a német kancellárt. „Tönkreteszed Európát. Ezúttal bombák nélkül” állt az egyik transzparensen, a másikon pedig – a szokásos dél-európai sztereotípiákat követve – egyenlőségjelet tettek a mai Németország és a Harmadik Birodalom közé. Ám vad németellenes hangulatról nem lehet beszélni.

A régi kliséken persze nehéz túllépni. A spanyolok szemében a németek kockafejűek és unalmasak, viszont nagyon megbízható autókat gyártanak. A németek szemében a spanyolok lusták, folyton sziesztáznak és irigylésre méltóan jól élnek (legalábbis a válság kezdetéig). A gazdasági nehézségek okát is másképp fogják fel. A németek szerint a spanyolok simán túlköltekeztek, a spanyolok viszont szeretik hangsúlyozni, hogy a dél-európai vásárlóerő nélkül nem lett volna ilyen sikeres a német exportszektor. A Metroscopia spanyol közvélemény-kutató felmérése szerint a spanyolok 77 százaléka úgy gondolja, hogy a németek csak a saját gazdaságukat védik, nem az európait.

Ám épp a válság segíthet abban, hogy a két ország jobban megismerje egymást. A Goethe Intézet német tanfolyamaira például óriási az érdeklődés Spanyolországban. Igaz, nem annyira a német kultúra, mint inkább a munkalehetőségek vonzzák a fiatalokat a kurzusokra – vallotta be az El Paísnak Margareta Hauschild, a madridi Goethe intézet igazgatója. Ám örvendezhetnek a spanyolok is, mert Németországban éppen a spanyol lett az angol után a második legnépszerűbb idegen nyelv, letaszítva a trónról a franciát.

Anuschka Seifert, Barcelonában élő német újságíró és filmes lapunknak arról beszél, hogy bár a társadalomban talán kevésbé érezni a németellenességet, a sajtó mindent elkövet azért, hogy az előítételek elmélyüljenek. – Az újságíróknak nem lenne szabad olyan leegyszerűsítésekkel heccelniük a közvéleményt, mint a „lusta spanyolok”, „a szorgalmas németek” vagy épp az „önző katalánok” – mondja az újságírónő. – A gazdasági helyzet túl bonyolult ahhoz, hogy a magára valamit is adó, komoly média ilyen magyarázatokkal etesse az olvasókat – vélekedik.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.