Utóbbiakról egyébként a helyiek többsége hamar leszögezi: a békés tízezrekhez rendre hozzácsapódik egy pár száz fős alakulat, akik nem a megszorítások ellen demonstrálnak, pusztán az összecsapás lehetőségeit keresik a rendfenntartókkal. A Syntagma téren egyébként a nemegyszer benzines palackok robbantásával kezdődő, és vízágyúzással végződő tüntetések nyomait hamar felszámolják; a kisebb-nagyobb pusztításokat csak egy-egy berepedt ablak és ottfelejtett, kiégett jelzőfáklya nyomai mutatják.

Athéni életkép. Sokkoló a válság

Kiss Katalin több mint hét éve él Görögországban, az AEK Athén női röplabdacsapatának igazolt játékosaként megbecsült tagja az athéni közösségnek. A Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: a görögök tudnak, pontosabban tudtak élni; rengeteget jártak szórakozni, szórták a pénzt, kölcsönből mentek nyaralni vagy szerveztek esküvőt. – A válság sokként érte a görögöket. Sokan megijedtek, a pénzüket külföldi számlákra menekítették. Nagy a munkanélküliség, de ennél erősebb a bizonytalanság. Sokan hiába dolgoznak, a fizetésüket csak késve, részletben vagy egyáltalán nem kapják meg. Vannak, akik a körbetartozásoknak esnek áldozatul, és sok a fedezetlen csekkel való fizetés – fogalmazott lapunknak Kiss. A magyar sportoló szerint a görögök ma már jobban megnézik, hogy mire és mennyit költenek, korábban „az amúgy is irreálisan drága” országban készek voltak rossz szolgáltatásokért is sokat fizetni. – Nem szeretik belátni, ha hibáznak, inkább a körülményekben és másokban keresik a hibát. Ugyanakkor a kisembereket is nehéz kárhoztatni a jelenlegi helyzetért. Ki ne fogadta volna el például azt az állami szektorban kínált állást, amely nyugdíjas helynek tűnt, és napi öt-hat óráért havi kétezer eurót fizetett? Nem fehér és fekete ez a helyzet, itt kell élni ahhoz, hogy az ember megértse a kisembereket is – mondta a sportoló, hozzátéve: a görögök meglehetősen individualisták, a válság sem hozta őket közelebb egymáshoz. Sokszor a sztrájkokat sem tudják egységesen megszervezni. Legutóbb az igen népszerű fogadóirodák, lottózók hirdettek sztrájkot, miután a kormány a nyereményadózás határát ötven euróról egy euróra vitte le. Az irodák harmada viszont a sztrájkmegállapodás ellenére kinyitott, mondván, így némi pluszbevételhez juthat a megnövekvő forgalomból.

A magyar nagykövetség is élt a válság nyújtotta lehetőséggel. Sándorfi Eszter nagykövet lapunknak azt mondta: a magyar és a görög gazdasági lehetőségekhez alkalmazkodva (tudniillik a görög ingatlanárak huszonöt százalékot estek) az elmúlt hónapokban a nagykövetséget és a rezidenciát is elköltöztették egy másik ingatlanba, és ezzel mintegy hatvanszázalékos kiadáscsökkentést tudtak elérni. – Úgy gondoljuk, hogy jó üzletet csináltunk – tette hozzá Sándorfi. A követség egyébként egy, az athéni belváros frekventált helyén lévő irodaházba költözött, amely több más nagykövetség székhelyéül is szolgál.

Kilencmilliárd eurós lyuk

Összeomlottak az EU 2012-es és 2013-as költségvetéséről szóló tárgyalások a tagállamokból álló tanács és az Európai Parlament ellentéte miatt. Az Európai Bizottság kilencmilliárd eurót kért a tagállamoktól, hogy a korábban vállalt kötelezettségeket ki lehessen fizetni, de néhány tagország nem hajlandó fizetni. A kedden este kezdődött, utolsónak szánt tárgyalási fordulóra az egyezséghez szükséges EP illetékes képviselői el sem mentek, mondván, a tagállamok nem elég rugalmasak. Így a 2013-as, körülbelül 130 milliárd eurós költségvetés szóba sem került. Az már tavaly ősszel látszott, hogy a 2012-es költségvetés nem fedezi a korábban közösen vállalt kötelezettségek költségeit.

A helyzet azért aggasztó, mert veszélybe kerülhet egyebek között az Erasmus ösztöndíjprogram, a munkahelyteremtésben részt vevő Európai Szociális Alap, de kohéziós projektek utófinanszírozása is. (A kért összegből majdnem nyolcmilliárd euró kohéziós költségeket fedezne.) Úgy tudjuk, Magyarország (az október végi helyzet alapján) 300 millió eurót várna, és az október utáni összegek késése hatással lenne a magyar költségvetésre is. „A pénzt már odaítélték, most a nettó befizetők a kifizetés technikai problémájából csináltak politikai problémát” – magyarázta egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata.

A következő lépésben a bizottság új javaslatot nyújt be 2013-ra, valószínűleg csak a jövő heti, az EU hétéves költségvetési keretéről szóló csúcstalálkozó után. Ekkor folytatódnak a tárgyalások 2012-ről is. (Z. E.)