Nem a növekedésen spórolnának a kohézió barátai
Optimista vagyok, de nagy harc lesz –mondta Orbán Viktor kormányfő a brüsszeli tanácskozás után azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e megvédeni a kohéziós politikát, és ezen belül is a Magyarország számára elérhető forrásokat. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a 2014–2020-as költségvetési keretben 30 százalékkal kevesebb kohéziós támogatás áll hazánk rendelkezésére. – Nyerhető a mérkőzés, méltányos megoldásért harcolunk – mondta a kormányfő, aki kérdésünkre ugyan nem akart semmit elárulni a magyar megoldási javaslatokról, de közölte: mindenki tudja, hogy a magyar problémára megoldást kell találni. Kitért arra is: „a legerősebb ütőkártyánk, hogy a magyar pénzügyi konszolidációt most már az Európai Bizottság is elismeri”, illetve hogy Magyarország egyike annak az öt uniós államnak, amely képes adósságot csökkenteni, ráadásul a legnagyobb arányban. – Érzékelhető hangulatváltozás van Magyarország körül – mondta Orbán, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése megnövelte Magyarország tekintélyét.
Négy pontban egyeztek meg kohézió barátai a miniszterelnök szerint: 1. a kohéziós alap abszolút számát meg kell védeni, 2. a gazdagabb országok által követelt „hatékonyabb elköltés” ne vezessen felesleges bürokráciához, 3. a tagállami önrész mértéke maradjon tizenöt százalék (bizonyos javaslatok szerint ezt 25 százalékra kéne felemelni), és 4. az áfaelszámolás szabályozása ne változzon. Orbán kiemelte: a kohéziós politikán kívül nincs más uniós politika, ami igazoltan munkahelyeket teremt. A kormányfő szerint védhetetlen az a pozíció, hogy a leginkább rászoruló régióktól elveszik a pénzt, míg a fejlettebb régiók közül néhánynak megemelik a támogatását.
A végső csatára november 22–23-án ülnek össze az uniós állam- és kormányfők. Az Európai Tanács csúcstalálkozója a hétvégébe is nyúlhat. Egyhangú döntésre van szükség, mindenki vétózhat, de alig lehet érdekében bárkinek azt az üzenetet küldeni az eurózóna válsága közepette, hogy az EU képtelen megegyezni saját büdzséjéről.
A kohézió barátainak keddi találkozója – ami a bukaresti és pozsonyi találkozó után a harmadik volt –ugyanakkor inkább szimbolikus jelentőségű, részleteikben ugyanis köztük is eltérnek az álláspontok. Az összefogás mindazonáltal példátlan: az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a munkavállalók és a munkaadók európai szintű érdekszervezetei is támogatják a „kohézió barátainak” álláspontját. – Az EU-költségvetés csökkentése ugyan népszerű lehet bizonyos országokban, de az európai növekedés és munkahelyteremtés szándékával ellentétes – utalt Martin Schulz, az EP elnöke Nagy-Britanniára. – A mély vágások nélküli EU-büdzsé elfogadása a legjobb stratégia a válságból való kilábalásra – jelentette ki Donald Tusk, lengyel kormányfő, aki Schulz és Pedro Passos Coelho portugál kormányfő mellett az esemény házigazdája volt. Coelho kiemelte: nem szabad felfüggeszteni a befektetéseket, amikor Európában épp nagyobb konvergenciára van szükség.
Görög adósság: nyilvános EU–IMF-viszály
Nyilvános ellentétté fajult hétfő éjjel az IMF és az euróövezet között a görög államadósság fenntarthatóságáról szóló vita. Az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozása után Jean-Claude Juncker, a testület elnöke, luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy az eredeti célhoz képest két évvel később, 2022-ig kell a görögöknek az államadósságot a GDP 120 százalékára mérsékelniük. Nem sokkal később, a Nemzetközi Valutaalap hitelességét firtató kérdésre válaszolva Christine Lagarde IMF-vezér közölte: a valutaalap továbbra is 2020-at tekinti céldátumnak. – Nyilvánvalóan eltér a véleményünk – tette hozzá. Ám Junckernek ennyi nem volt elég, és közölte, hogy ez nem vicc, ő tényleg 2022-t mondott.
Erre Lagarde a fejét rázta, és a szemét forgatta. A hitelezők nyilvános vitája jól mutatja, milyen mély a valutaalap és az eurózóna közötti véleménykülönbség a görög adóssággal kapcsolatban. Az eurócsoport ülésén – éppen e vita miatt is – nem született megállapodás a mentőcsomag újabb, 31,5 milliárd eurós részletének átutalásáról. A hitelezők november 20-án találkoznak újra, hogy megegyezzenek. Az időpont jelentősége, hogy az újabb részletről az előző nap szavaz majd a német parlament. Elnapolta az eurócsoport azt a döntést is, hogy miként fedezzék Görögország további finanszírozási igényeit, amely akár újabb 32 milliárd euró is lehet. Juncker szerint „minden lehetséges utat” megvizsgálnak, kivéve azt, hogy a „hivatalos hitelezők” – a kormányok és az EKB – elengedjék az adósság egy részét. Az EU-pénzügyminiszterek abban viszont megállapodtak: Athén két év pluszt kap a hiánycél teljesítésére: 2014 helyett az új dátum immár 2016. (Z. E.)
