Segítenénk a görögöknek, de...
– Mindannyian segíteni szeretnénk Görögországnak, de nem hagyjuk, hogy nyomást gyakoroljanak ránk – közölte Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter, mielőtt megérkezett Brüsszelbe. Az athéni kormány ugyanis jelezte: csődbe megy az ország, ha nem kapnak pénzt péntekig, amikor lejár a görög adósság egy része. Azóta már felkészültek a helyzetre, és kedden államkötvényeket bocsátanak ki, hogy némi levegőhöz jussanak. Schauble bírálata annyiban jogos, hogy a görög politikai erők hónapokig vitatkoztak a megszorítócsomag összetételén, ezért maradt az elfogadása az utolsó pillanatra.
Ha a hitelezők nem utalnak mihamarabb valamilyen pénzt, a görög kormány hitelessége kerül veszélybe, és újabb politikai válság elé néz a mediterrán ország. Tovább késleltetheti azonban az ügyet, hogy több EU-tagállamban – köztük Németországban – a parlamentnek is jóvá kell hagynia a 31,5 milliárdos részlet utalását.
A hitelezők a késlekedést azzal magyarázzák, hogy a trojka szakértői még nem véglegesítették jelentésüket a görög helyzetről. Ennek az oka politikai. Komoly vita folyik az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között a görög adósság fenntarthatóságáról, illetve arról, hogy ki fizeti meg a két évet, amivel kitolják az eredetileg tervezett görög adósságcélt.
Abban egyetértenek, hogy a 2020-ra kitűzött, a GDP 120 százalékára vonatkozó cél nem tartható. (A bizottság őszi gazdasági előrejelzésében közel 200 százalékos adósságállományt jósol a következő két évben.) Az IMF azt szeretné, hogy a magánbefektetők adósságleírása után az EKB és az európai kormányok is nézzenek szembe azzal: el kell engedni a görög adósságot. Az európaiaknak politikailag ez elfogadhatatlan. A vita filozófiai is: meddig van értelme a megszorításokat erőltetni, ha sosem látszik a fény az alagút végén?
Úgy tűnik, hogy IMF menekülne Görögországból, magára hagyva az európai hitelezőket. Az átmeneti megoldás az lehet a kétéves hosszabbítás okozta – legalább 30 milliárd eurós –pluszköltség lefedésére, hogy tovább csökkentik a görögök által fizetendő kamatokat, és a görög papírokon keresett profitot az EKB, illetve nemzeti kormányok visszajuttatják Athénnak. Elképzelhető, hogy a görögkérdésre még a héten visszatérnek az euró zónás pénzügyminiszterek, például telefonkonferencián keresztül.
Az euróválság kezelésének tragédiája, hogy a görög csőd, mint Damoklesz kardja, folyamatosan ott lebeg a döntéshozók feje felett. Ám megoldani – elsősorban politikai okok miatt –még mindig nem tudták. Antonisz Samarasz görög miniszterelnök a költségvetés elfogadásakor a parlamentben azt mondta: „Az áldozatok, amelyeket ma megszavazunk, az utolsók.” Lehet, hogy Szamarasz számára igen, de Görögországnak aligha.
Értékes időt vesztett az athéni kormány
Görögország a jelenlegi politikával nem lesz képes a hatalmas adósságát kezelhető szintre csökkenteni 2020-ra – vélte Jörg Asmussen. Az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja a De Tijd című belga napilap szombati számában azt nyilatkozta: az EKB számításai szerint a görög államadósság több mint 140 százaléka lesz a hazai összterméknek (GDP) 2020-ban. A Görögországnak márciusban megítélt második mentőcsomag azzal számolt, hogy az államadósság a GDP 116,5 százalékára mérséklődik 2020-ra. Ám azóta két választást is tartottak Görögországban, és emiatt értékes hónapok vesztek el a hitelezőkkel megállapodott politika végrehajtásában. (MTI)
