– Nem akartuk megtenni ezt, de muszáj volt lépni. A kórházak adóssága sosem látott méreteket öltött – mondta a Népszabadságnak a Merck gyógyszeripari vállalat szóvivője, Phyllis Carter. A vastagbéldaganat, illetve a laphámsejtes rák kezelésére szolgáló infúzióval immár egy éve nem látják el a görögországi közkórházakat. Carter hangsúlyozta: azoknak a betegeknek, akiket ezzel a szerrel kezeltek, küldték tovább a készítményt. Az új páciensek viszont már csak saját költségükre rendelhetik meg.

Noha a Mercknek több, válság sújtotta EU-tagállamban (Spanyolország, Portugália, Olaszország) is gondot okoznak a közkórházak tartozásai, Görögországban kellett először a szállítások leállításához folyamodnia. Sovány vigasz, hogy más gyártók is ugyanebben a cipőben járnak. A Roche gyógyszeripari cég szintén rákellenes készítmények (és egyéb költséges kezelések) esetén döntött úgy, hogy nem hitelez tovább a görög államnak. Ha van rá pénzük, a betegek saját maguk kiválthatják ezeket a szereket a gyógyszertárban, és – amennyiben injekcióról vagy infúzióról van szó – bevihetik a kórházba, ahol beadják őket.

– Akadnak kórházak, amelyek már három-négy éve nem fizették ki a számlákat. Van egy pont, amikor nem fenntartható többé az üzleti tevékenység – magyarázta a The Wall Street Journalnak a Roche vezérigazgatója, Severin Schwan. Tavaly már előfordult, hogy Görögország kormánykötvényekkel próbálta kiegyenlíteni a gyógyszeradósságok egy részét. Ezt Schwan úgy kommentálta: – Nem volt választásunk. Vagy nem kaptunk semmit, vagy elfogadtuk a kötvényeket.

Ez így nem mehet tovább: nemcsak a betegek, hanem a pénzük után futó vállalatok is egyetértenek ebben. Az Európai Gyógyszergyártók Szövetségének (EFPIA) több, a gazdasági válság szorításában vergődő kormánnyal (Portugália, Írország) sikerült már „stabilitási egyezményt” kötnie, és most ugyanerre készül Görögországgal is. Az EFPIA sajtóosztályán lapunknak megerősítették, hogy levelet írtak a görög egészségügyi és a pénzügyi tárca vezetőinek, és kompromisszumos megoldásokat javasoltak. A kulcsszó a kölcsönös engedmény és a realizmus: ha az athéni kormány törleszteni kezdi a felhalmozott adósságokat, a gyártók is hajlandók (kénytelenek) különféle kedvezményekkel meghálálni ezt.

Zöld utat a zöldutaknak?

„Vannak problémák Görögországban, de ez része az euróövezet strukturális válságának. A megoldásuk nem megy egyik napról a másikra, a trojka pedig két-három év alatt akarja megoldani a múlt minden gondját. Időre és szolidaritásra van szükségünk” – nyilatkozta a Népszabadságnak a görögök egyetlen zöldpárti EP-képviselője, Nikos Chrysogelos. Az európai ökopárt Athénban tartotta legutóbbi kongresszusát, amelyen megválasztották a szervezet új tisztségviselőit (a választmányi tagságért sokáig versenyben volt az LMP nemzetközi titkára, Fehér Dániel is), és megvitatták a görög krízisre adható zöld válaszokat.

Szabó Rebeka, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője a görög tanácskozáson kérdésünkre elmondta: a megszorítások csak negatív adósságspirálba taszítják a mediterrán országot, ezért a görögöknek inkább adósságátrendezésre lenne szükségük. „A görög helyzethez hasonlóan Magyarországon is rengeteg pénz megy el látványberuházásokra és korrupcióra. Az így elfolyó pénzeket inkább a zöldgazdaság élénkítésére, épületenergetikai vagy például humántőke-beruházásokba kellene fektetni” – fogalmazott az LMP-s politikus.

A zöldek athéni kongresszusáról készült videoriportunkat a Nol.hu és a Noltv.hu oldalakon tölthetik le. (Szalay Tamás Lajos, Athén)