Merkel lett a főgonosz
A kancellár asszony ugyan igyekezett arra emlékeztetni a portugálokat, hogy Németország nem tagja a mentőcsomag ellenében az országra megszorításokat kényszerítő trojkának (ez utóbbi a Nemzetközi Valutaalapból, az Európai Bizottságból és az Európai Központi Bankból áll), és nem is ő találta ki a megszorító intézkedéseket, ám a portugálok számára ezzel együtt Merkel lett szenvedéseik, elszegényedésük, kilátástalanságuk szimbóluma. – Németország nem érdekelt abban, hogy Európában recesszió legyen, hiszen ez minket is érintene – fejtette ki a német kancellár sajtóértekezletén, amelynek egy tengerparti erőd adott helyet. Mint aláhúzta, a portugál kormány által meghozott intézkedések helyesek és szükségesek, de a pénzügyi helyzet egyensúlyba hozása időt igényel. A reformok először Németországban is nagyobb munkanélküliséget okoztak, később azonban meghozták az eredményt – mondta. A házigazda Pedro Passos Coelho, a jobboldali koalíciós lisszaboni kormány feje elismerte a megszorító politika kockázatait, de mint állította, Portugália az egyedüli helyes utat követi. –Ha szükségesnek tartanánk a mentőcsomag újratárgyalását, azzal sikertelenségünket ismernénk el – mondta. – Arra kell tehát koncentrálnunk, hogy politikánk eredménnyel járjon – tette hozzá.
Habár Portugália jelenlegi helyzetéért nem lehet elsősorban Németországot felelőssé tenni, figyelmeztetnek az elemzők, az is igaz, hogy Merkel későn és a lehető legrosszabbul kezdett hozzá az európai krízis kezeléséhez. Emellett, mint Teresa de Sousa publicista fogalmaz, „megengedte, sőt táplálta a déli országokkal kapcsolatos előítéleteket”, hozzájárulva ahhoz, hogy most sértett és megbántott közvélemény fogadja őt ezekben az országokban. A portugálok szeretnék megértetni a német kancellárral, hogy nem igaz a róluk kialakított kép, ők nem lusták, nem dolgoznak kevesebbet, sem rosszabbul, nem mennek előbb nyugdíjba és nincs több szabadságuk sem, mint a németeknek. Nem több pénzt, hanem több megértést és szolidaritást várnak tőlük. Mint Ana Gomes, az ellenzéki szocialisták EU-parlamenti képviselője fogalmazott, Portugáliának olyan döntésekre van szüksége, amelyek lélegzethez engedik jutni, hogy későbbi határidőre és kevesebb kamattal fizethesse vissza adósságát, és a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrálhasson. Emlékeztetett arra is, hogy a németek ugyan úgy érzik, pénzzel segítik a portugálokat, valójában Németország nyer a magas kamatokkal nyújtott kölcsönön.
Bár már az IMF is elismeri, hogy a túlzott megszorítások nem vezetnek eredményre, Merkel szerint Portugáliának nincs szüksége „sem több időre, sem több pénzre”. Vagyis várhatóan folytatódik a „kerül, amibe kerül” megszorító politika, amely csak az adósság és a hiánycélok pontos betartására koncentrál.
Az eddig is már több – jövedelemcsökkentő és támogatásokat megvonó – megszorítócsomagot elszenvedett portugáloknak januártól minden idők legnagyobb adóterheivel kell szembenézniük. Ahhoz, hogy a jövő évi hiányt a GDP 4,5 százalékára csökkentse, a kormánynak 5,3 milliárd eurót kell lefaragnia a költségvetésből. Ennek 80 százalékát a – főleg a bérből élők és nyugdíjasok – megnövelt adóbevételeiből kívánják fedezni. A „fiskális cunami”-nak nevezett megszorítások immár a középosztály létét fenyegetik, mutatnak rá még a kormánypártokhoz közel álló elemzők is: a fogyasztás csökkenéséhez, újabb vállalatok megszűnéséhez, 16 százalék feletti munkanélküliséghez és végső soron további recesszióhoz vezetnek. Gazdasági szakértők szerint az ország immár eljutott a „fiskális kifáradás” szintjére, amikor az adóemelések nem több, hanem kevesebb adóbevételt eredményeznek. Közben pedig újabb négymilliárdos megszorítócsomagot és egyben az állam szociális szerepének lefaragását tervezi a lisszaboni kormány.
