Írország Európa-barát maradt
Lapunknak adott exkluzív interjújában Enda Kenny ír miniszterelnököt arról kérdeztük: sikerült-e ilyen körülmények között megőriznie országa szuverenitását? – Írország olyan programban vesz részt, amelynek az a feltétele, hogy bizonyos célokat teljesítsen. Ezeket teljesítjük, sőt olykor túl is teljesítjük – válaszolta kérdésünkre Enda Kenny, aki tavaly január óta áll Írország élén.
– Bár tevékenységünknek valóban korlátai vannak, ez nem azt jelenti, hogy a kormánynak ne lennének választási lehetőségei. Ám amikor hivatalba léptem, világossá tettem, hogy a valódi prioritás számomra az, hogy a jövő év végén kiléphessünk a trojka programjából. Írország mindent elkövet, hogy jövőre visszatérhessen a pénzpiacokra és finanszírozni tudja szükségleteit. Ugyanakkor az írek szeretnék elkerülni, hogy összemossák őket a többi, bajba került dél-európai országgal.
– Minden ország esetében sajátos körülmények vezettek a helyzethez, amit még súlyosbított az európai és a globális gazdasági válság. A mi esetünkben hatalmas ingatlanbuborék alakult ki, amely odavezetett, hogy az ország túlságosan egy szektorra, az építőiparra épített – bevétel és foglalkoztatás szempontjából is. Másrészt mindennek súlyos következményei voltak a bankrendszerünkre. Amikor az ingatlanbuborék kipukkant, Írország hatalmas bankadóssággal találta szembe magát – emlékeztet a Fine Gael párthoz tartozó, vagyis néppárti ír miniszterelnök. Az ír bankok külföldi adósságai 2004 és 2008 között 15 milliárd euróról 110 milliárd euróra nőttek.
Amikor a válság miatt a legnagyobb pénzintézet, az Anglo-Irish Bank bajba került, az ír kormány az államosítás mellett döntött. Ezzel a GDP 125 százalékára nyomta fel az államadósságot. 2010-ben az ír költségvetés hiánya elérte a GDP 32 (!) százalékát. Enda Kenny azonban optimista. Írországnak komoly erőforrásai vannak: fiatal, jól képzett a munkaerő, a gazdaság nyitott, exportorientált. Az utóbbi években javítottak a versenyképességükön, és továbbra is vonzó befektetési célpont – mondja.
Jó döntés volt-e a bankok adósságát átvállalni, és ezzel „elsüllyeszteni” a teljes ír gazdaságot? (A spanyol kormány már épp az ír tapasztalatok fényében kért csupán bankmentő segítséget Brüsszeltől.) – Ennek a kérdésnek az eldöntését inkább a közgazdászokra és a történészekre hagynám – mondja erre Kenny. Ő bűnbakkeresés helyett inkább az európai partnerekkel valós szoros együttműködés fontosságát hangsúlyozza.
– Írország egyedi és különleges helyzetben volt 2008-ban. Lépésünkkel megvédtük a szélesebb értelemben vett európai bankrendszert. Azt hiszem, ezt ma már a partnereink is elismerik. Ezt tükrözik az Európai Tanács júniusi döntései arról, hogy meg kell törni a banki és a szuverén államadósság közti ördögi kört – mondja a miniszterelnök.
A megszorítások az elmúlt években érzékenyen érintették az ír lakosságot, ám Görögországhoz vagy akár Spanyolországhoz hasonló nagy tüntetésekről, sztrájkokról kevesebbet hallani. Pedig 2008 óta 16 százalékkal csökkent az ír GDP a megszorítások és az adóemelések következtében. Vagyis minden egyes állampolgár zsebéből 5500 eurót vett ki a válság. Idén további 2,5 százalékot szeretnének megspórolni – mondja a miniszterelnök. Kenny szerint a hangos tiltakozások elmaradása nem azt jelenti, hogy ne lennének húsba vágók a megszorítások, inkább arra figyelmeztet, hogy az ország és a társadalom is megérdemli az európai partnerek támogatását és tiszteletét. Írországban a nehézségek nem ásták alá az alapvetően Európa-párti mentalitást.
– Az európai projekt támogatása nem feltétel nélküli, mint ahogy ezt már több népszavazás is mutatta, de az emberek többsége tudja: az uniós tagság nagyon jót tett az országnak. A lakosság maradni akar az unióban és az eurózónában – válaszolta kérdésünkre Enda Kenny. Az ír miniszterelnök szerint több területen is egy hajóban eveznek országaink. A 2014–2020 közti uniós költségvetéssel kapcsolatban mindkét ország ellenzi a csökkenésnek azt a mértékét, amit mások (főképp a nettó befizetők, mint Németország) javasolnak. Mindkét ország támogatja a közös agrárpolitikát és a kohéziós alapok fenntartását. (Bár Írország ebből már nem részesül).
A két ország viszonyát egyetlen ügy borzolja, az ír gázoló, Francis Ciarán Tobin esete. Mint ismert, az Irish Life biztosítótársaság magyarországi képviselőjeként Tobin 2000-ben Leányfalun a megengedettnél gyorsabban vezetett, felhajtott a járdára és ott halálra gázolt két kisgyereket. A magyar bíróság háromévi börtönre ítélte, de ő Írországba távozott. Ott azóta sem felelt a tettéért, és Enda Kenny sem tud megnyugtató megoldással szolgálni az ügyben.
– Ez különösen tragikus eset, és az ír kormány tisztában van azzal, hogy ez mekkora szenvedést és fájdalmat okozott a Zoltai családnak. Az üggyel az ír igazságszolgáltatás is foglalkozott, a Legfelsőbb Bíróság júniusban hozott ítéletet (nem támogatta a férfi kiadatását – a szerk). De mint önök is tudják, a Legfelsőbb Bíróság független testület Írországban, és döntései véglegesek.
