Tábornok politikai aknamezőn
Tudja, hogyan kell természeti katasztrófákat, repülőgép-szerencsétlenségeket és más – gyakran súlyos emberi mulasztásra vagy műszaki elégtelenségre visszavezethető – rendkívüli helyzeteket kezelni. Az építőmérnök végzettségű politikus ugyanis tizenhét éven keresztül állt fő katasztrófaelhárítóként a rendkívül ügyek minisztériumának élén.
A remek szervezőnek mondott Sojgunak sikerült gyorsan bevethető és hatékony szolgálatot létrehoznia a meglehetősen bürokratikus államgépezetben. Baj esetén mindig ott volt képletesen a gátakon és szerepelt a médiában – nem véletlenül ő a második legnépszerűbb politikus Putyin után. A régi-új államfő még korábban altábornaggyá léptette elő az Orosz Föderáció Hőse kitüntetéssel is elismert, most 57 éves „organizátort”.
A Putyinhoz feltétlenül hű Sojgunak most egy másfajta katasztrófaterületen kell úrrá lennie. Az orosz hadsereg komoly reformon megy keresztül, az átalakítást éppen a korrupciós ügyek miatt menesztett eddigi védelmi miniszter, Anatolij Szergyukov kezdte el. Az elmúlt öt évben a hadsereg létszáma 1,3 millióról egymillió körülire csökkent. Eközben a civil életből érkezett, s a tábornoki kar által megvetett Szergyukov az orosz hadiipari komplexumot is magára haragította azzal, hogy külföldről próbált modern fegyvereket és kommunikációs berendezéseket beszerezni. A Grúziával 2008-ban vívott rövid háborúból az orosz hadsereg ugyan győztesen jött ki, de a hadszíntéren számos aggasztó jel mutatta, hogy az egykori szuperhatalom nincs felkészülve a modern szárazföldi hadviselésre.
Szergyukovval ellentétben Sojgunak van tekintélye a tábornoki kar előtt. Sokak szerint Putyin esetleges utódját teszteli azzal, hogy politikai aknamezőre küldi. Ha sikerül átalakítania a hatalmas katonai apparátust, akkor talán más nagyobb feladatra is alkalmas lehet. Az új orosz védelmi miniszter személye azért is érdekes, mert a sokszínű-soketnikumú Oroszországot képviseli. Szibéria déli részén, a mongol határ mentén fekvő Tuvai Köztársaságban, Csadan városában született 1955-ben. Apja tuvai, anyja orosz nemzetiségű. Egyetemi tanulmányai után Sojgu előbb építőmérnökként dolgozott, majd a szibériai Abakan párttikára lett. 1990-ben rendelték fel Moszkvába. Előbb az építőiparért felelős államigazgatásban töltött be vezető pozíciót, aztán kinevezték a polgári védelem élére. A néhai Borisz Jelcin elnöksége alatt, 1994 elején került be a Nemzetbiztonsági Tanácsba, majd bízták meg a polgári védelemmel és vészhelyzet-elhárítással foglalkozó tárca irányításával.
Ugyan nem tartják a politikai intrikák egyik meghatározó szereplőjének, Sojgunak is oda kellett adnia az arcát az egyik – s a Kremlből irányított – pártnak. Ő vezette az 1999-es törvényhozási választáson több mint 23 százalékot elért Egység nevű pártot, amely aztán beolvadt a Putyin politikai hátországát biztosító Egységes Oroszországba (JeR). Amikor idén áprilisban a JeR a leggazdagabb régió, a moszkvai terület kormányzójává jelölte, többen úgy spekuláltak, Putyin egyik lehetséges riválisától akart megszabadulni. Pedig csak rövid időre tette talonba azt, akiről azt tartja, hogy hozzá hasonlóan gondolkodik. Katonaemberként.