Többséget ért a sok kisebbség
A latin-amerikai bevándorlók és azok leszármazottai 75 százalékban a demokrata elnökre szavaztak, és ezzel több ingadozó államban is az ő javára billentették a mérleget. A 75 százalék rekord az amerikai választások történetében, ilyen sokan még Bill Clintont sem támogatták 1996-ban. A demokraták kampánystábja tudatában volt a „latin-amerikai voks fontosságának”, és kezdettől fogva épített rá. Különösen a bevándorláspolitikával lehetett „megfogni” őket: Obama leállította csaknem kétmillió, illegálisan az USA-ban tartózkodó diák kitoloncolását, szeptemberben pedig arról beszélt, hogy átfogó bevándorlási reformokra van szükség. Ezzel szemben Romney keményvonalas álláspontot képviselt, az illegális bevándorlók kitoloncolásáról, a mexikói–amerikai határ erősebb védelméről beszélt, sőt a vitatott arizonai bevándorlási törvényt is országos példaként emlegette.
Ám elemzők máris rámutatnak: nemcsak a klasszikus bevándorlási téma, hanem egyre inkább az általános amerikai gazdaságpolitika is foglalkoztatja a kisebbség tagjait. Ahogy egyre inkább beágyazódnak az amerikai életbe, annál inkább szeretnének részt venni a döntéshozatalban. Amelyik párt ezzel a csoporttal nem számol, komoly bajba kerülhet – a republikánusoknak itt is újra kell gondolniuk a politikájukat. Romney most negatív rekordot döntött, a latinoknak csupán 19 százaléka voksolt a republikánusokra. Még a kubai amerikai menekültek miatt általában republikánusokra szavazó Floridát is elvesztették. A számok egyértelmű trendet mutatnak: a latin-amerikai gyökerekkel rendelkező lakosság ma még „csak” az amerikai lakosság 15 százaléka, de ez a legdinamikusabban növekvő csoport. A déli államokban – amelyek korábban a republikánusok bástyájának számítottak – 57 százaklékkal nőtt a „latino” lakosság lélekszáma 2000 és 2010 között. Ez a helyi népességnövekedés négyszerese. A jelenlegi demográfiai trendek alapján az afroamerikai és a latin kisebbség 2050-re többségbe kerül a fehérekkel szemben.
