Uniós talárosoktól tart London
– Kiengedték a szellemet a palackból, és nem tudják visszatuszkolni – kommentálta a helyzetet egy uniós diplomata. Manapság Nagy-Britannia azzal borzolja a brüsszeli kedélyeket, hogy meglebegtette: kilép az európai igazságügyi együttműködésből, és feladja 135 uniós jogszabály végrehajtását. Ezt a tervét feltehetően az angolszász szokásjogtól eltérő történelmi hagyományokra épülő Európai Bírósággal szembeni paranoiája táplálja.
A lisszaboni szerződés értelmében a luxemburgi testületnek 2014. december 1-jétől lehetősége lesz arra, hogy kikényszerítse a bel- és igazságügyi együttműködés keretében hozott jogszabályok végrehajtását, és rendezze az ezen a területen felmerülő jogvitákat. Ezt a térnyerést szeretné London elkerülni.
A többi tagország valószínűleg nem hagyja majd, hogy Nagy-Britannia válogasson a neki tetsző uniós jogszabályokból, így Londonnak feltehetően ki kellene lépnie többek közt az Europolból, illetve az európai elfogatóparancs rendszeréből, ami Nagy-Britanniát a menedéket kereső bűnözők kedvelt célpontjává teheti – állítják Cameron politikájának bírálói.
Az Európai Reformért Központ (CER) agytröszt nemrég egy tanulmányban emlékeztetett: Nagy-Britannia – mivel kimaradt a schengeni együttműködésből –nem tud hozzáférni a schengeni vízumokat tároló adatbázishoz, s hasonló hátrányokkal járhat, ha kilép az európai igazságügyi együttműködésből. Cameron a hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban is keménykedik: vétóval fenyeget a novemberi csúcson arra az esetre, ha az EU reálértékben nem fagyasztja be a kiadásait 2020-ig.
Hétfőn meglepő módon az ellenzéki Munkáspárt is bejelentette, hogy támogatja a befagyasztáshoz való ragaszkodást: ezzel még nagyobb nyomással terhelve a rivális konzervatívok vezetőjét. London emellett tervezi a munkaerő szabad áramlásának korlátozását is. A brit kormány továbbá lelkes támogatója lett az unióban egyelőre ötletként felmerülő külön eurózónás pénzügyi alapnak, mert abban reménykedik, hogy így tovább gyengülhet – legalábbis a londoni elképzelés szerint – a közös EU-költségvetés, amibe így kevesebbet kéne beletennie.
A Cameront bírálók a tavaly decemberi csúcsra mutogatnak a londoni politika hiábavalóságával kapcsolatban: akkor a miniszterelnök nemet mondott a fiskális paktumra, de valójában ebből semmilyen előnye nem származott. Az EU többi tagállama – ha keservesen is, de – a szorosabb integráció mellett kötelezte el magát, és ebbe az irányba haladnak. Az is érezhető, a válság közepette elfogyott a türelem a sokszor akadékoskodó, csak „nemet” mondó Londonnal szemben. – Eljutottunk egy olyan szintre, hogy el kell gondolkozni a Nagy-Britannia nélküli világ felépítésén –mondta nemrég egy uniós diplomata.
Közben azonban az is világos, Nagy-Britannia olyan értékeket is képvisel, amire szüksége van az EU-nak a válságkezeléshez. A héten Angela Merkel német kancellár (aki a jövő héten Londonba látogat) és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble is hangot adott annak: az Egyesült Királyság fontos és szükséges tagja az EU-nak. A németek attól tartanak, Nagy-Britannia távozásával a protekcionista déli államok megerősödnének az unión belül, és Berlinnek hiányozna a versenyképességet és a belső piacot mindenek fölött támogató, higgadt angol hang.
Az Egyesült Királyság pedig rengeteget veszítene a kilépéssel. Az Angliában tanult Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter nemrég Oxfordban tartott beszédében győzködte a brit euroszkeptikusokat, rosszul mérik fel az EU és London viszonyát. Emlékeztetett: a briteknek mind össze fejenként évi 15 fontba (kb. 5300 Ft) kerül az EU-tagság, de a belső piac előnyei 1500-3500 fontos hasznot hoznak háztartásonként. Jelezte: lehet a brüsszeli bürokráciát szidni, de ott semmilyen olyan döntés nem születik, amire a brit kormány (a többi tagállammal együtt) ne bólintott volna rá. Sikorski arra is felhívta a figyelmet: hiába beszélnek a britek brüsszeli vízfejről, az uniós bürokrácia 33 ezer tisztségviselővel eltörpül a tagállami közigazgatások mérete mellett.
Leszavazták Cameront
A brit kormányfő meg fog vétózni minden olyan megállapodást az Európai Unió jövendő költségvetéséről, amely nem jó a brit adófizetőknek. London „csökkenteni akarja az uniós költségvetés volumenét” – jelentette be csütörtökön George Osborne pénzügyminiszter. Pár órával korábban ugyanis a londoni parlament alsóházában vereséget szenvedett David Cameron miniszterelnök, aki az EU-büdzsé befagyasztása mellett kardoskodott. A Konzervatív Párt unióellenes szárnya – az ellenzéki Munkáspárttal összefogva – azonban olyan határozatot szavazott meg, amely az uniós kiadások lefaragására szólítja fel a kormányt. (Hirado.hu)
