'Az Európai Bizottságnak nem lehetnek érzelmei'
A brüsszeli állandó magyar EU-képviselet vezetője szerint ez a reális menetrendje a magyar kormány korábban bejelentett intézkedései értékelésének és az eljárás megszüntetésének. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága jövő héten, november 7-én teszi közzé az uniós tagállamokra vonatkozó gazdasági prognózist, ami jelzésértékű lehet a magyar kormány számára.
Györkös Péter emlékeztetett: az előrejelzés önmagában politikai hatást nem fejt ki, de a bizottság által levont következtetéseknek lesz következménye. Mint elmondta: az előrejelzés mellett a bizottság készít egy nem nyilvános háttérdokumentumot az unió, az eurózóna és a tagországok értékeléséről, amit megvitat a tagállamokkal. Ez a folyamat jövő júniusig tart.
A nagykövet megerősítette, hogy a bizottság három lehetőség közül választhat: javasolhatja az eljárás feloldását, vagy fenntartja az eljárást, de az nem lép új szakaszba, vagy szankciókat javasol. – Addig nincs teendőnk – fogalmazott a nagykövet. Györkös emlékeztetett, tavaly, miután az akkori előrejelzés alapján a bizottság öt országgal, köztünk hazánkkal kapcsolatban is kockázatot látott a háromszázalékos uniós költségvetési küszöb átlépésére, Olli Rehn pénzügyi biztos levelet írt az öt országnak.
Négyen tettek lépéseket januárig. Magyarország nem volt köztük. Ezután javasolta a bizottság a szankciók bevezetését, azaz a 2013-as kohéziós pénzek részleges felfüggesztését. Ehhez képest idén a kormány már két csomagot jelentett be, és további intézkedéseket helyezett kilátásba, ha a bizottság nem találná elegendőnek az eddigieket. – Mi nem csak azt fogjuk nézni, rólunk mit írnak. Nem Magyarország az Európai Unió legnagyobb problémája – hangsúlyozta a misszióvezető, hozzátéve, hogy a bizottságnak 27 tagállamról kell igazságos, fair módon megnyilvánulnia.
Elképzelhető, hogy a franciák – bár 30 milliárdos költségvetési megszorítást jelentettek be – növekedési előrejelzéseiket túl optimistán állapították meg. De nemcsak a problémás országok lesznek érdekesek, hanem az is: a bizottság valóban igazságosan ítéli-e meg az egyes tagországok intézkedéseit? A nagykövet itt példaként Belgiumot említette, ahol a harmadik évközi kiegészítés történik, és 800 millió euró még mindig hiányzik. A nagykövet szerint azonban érdekes módon a bizottság strukturális intézkedésnek fogadta el, hogy a belga kormány útfelújításokat halaszt el.
A felvetésre, hogy a bizottság Magyarországgal szembeni szigoráról Orbán Viktor miniszterelnök EU-ellenes megnyilvánulásai is tehetnek, a nagykövet kijelentette: „Az Európai Bizottságnak nem lehetnek érzelmei. Szerződésben rögzített felelősségük van, s borzasztó komoly hatással bír, amit leírnak.” Kitért rá: Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke is hangot adott annak az aggályának, hogy túl technikai a rendszer, miközben a hatásai politikaiak és a demokrácia alapjait is érinthetik.
– Az egyik oldalon áll egy bizottsági főosztályvezető, a másik oldalon meg egy miniszterelnök. Azt a bizottság is elismeri, hogy képesnek kell lenniük politikailag is menedzselni a folyamatot – utalt a rendszerbe kódolt konfliktusokra a nagykövet. Mint mondta, más tagállamok is úgy vélik: azt, hogy a közösen kialkudott célokat miként érik a tagállamok, azt rájuk, és nem egy bizottság főosztályára kellene bízni. Az eurózónában és az EU-ban történő óriási átalakításokról szólva kifejtette: eltérően az eddigiektől, a mostani változásokat nem egy nagy politikai projekt (német egyesítés, keleti bővítés) generálta, hanem a piaci helyzet kényszeríti ki. Miközben az uniós napirend (10 hét alatt három uniós csúcs is van) hihetetlenül bonyolult és technikai, Magyarország számára sem mindegy, hogy a változások hova futnak ki. Ezek közé tartozik a bankunió és annak egyik eleme, az egységes bankfelügyelet megvalósulása is.
A magyar szempontokról szólva kifejtette: a bizottság eredeti javaslatához képest – ami nem vette figyelembe az eurócsatlakozás előtt álló országok érdekeit – a bankfelügyelet tekintében van elmozdulás. A magyar aggályok elsősorban arra vonatkoznak, hogy versenyelőnybe kerülnek az eurózónás bázissal rendelkező bankok, ha mögöttük az állandó mentőalap áll.
– Mind a bizottság, mind az eurózónás tagországok többsége is érdekelt abban, hogy ne legyenek zavarok a belső piac működésében. Ez azt is jelenti, hogy jobban érvényesüljenek az eurózónán kívüli tagországok szempontjai, s legyen számukra reális, vonzó lehetőség, hogy bekapcsolódjanak a rendszerbe. Vagy ha nem kapcsolódnak be, akkor se kelljen negatív következményekkel számolniuk – mondta a nagykövet. A kérdésben Magyarország nincs egyedül, a közép-európaiak, a svédek és a dánok álláspontja sem áll távol tőlünk.
Györkös Péter szerint az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy az eurózónát érintő problémák kezelése hatással lehet a belső piac működésére, ezért csak 27-es körben lehet megoldásokat találni. – A belső piac van akkora érték, mint az euró – közölte a nagykövet.
A Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke nevével fémjelzett, az unió jövőjéről szóló jelentés többi eleméről a nagykövet elmondta: a költségvetési unióval kapcsolatban az eddigi kialkudott szabályok (európai szemeszter, hatos csomag, fiskális paktum) alkalmazására koncentrálnak a tagállamok, új ötletekre nincs szükség. – Ezek forradalmian új helyzetet teremtenek – vélekedik Györkös Péter. A gazdaságpolitikai integráció területén egyelőre embrionális ötletek merültek fel, amelyeket majd decemberben vitatnak meg az unió vezetői. Ám nehéz lesz bármiféle előrelépést elérni az unió jövőjével kapcsolatban, ha a novemberi csúcson a tagállamok nem tudnak megegyezni a következő, hétéves költségvetésről.
