MI AZ, HOGY EGYSÉGES PIAC?

Mondhatnánk azt is: Európai Unió = egységes piac. Az alapötlet ugyanis pofonegyszerű: az uniót egyetlen nagy térségnek tekintik, amelyen belül az emberek és az áruk szabadon mehetnek bárhová. Mindezt megszervezni már nem is olyan könnyű. Ahhoz, hogy a termékek és a szolgáltatások zökkenőmentesen „közlekedhessenek” a kontinens egyik felétől a másikig, jogi, technikai és bürokratikus akadályok ezreit kellett lebontani.

MIÉRT JÓ EZ NEKEM?

Gondolkozzunk hétköznapi vásárlóként! Ha – az akadályok lebontásával – megnő az áruk és a szolgáltatások választéka, ezzel jobb minőséget kapunk, alacsonyabb áron. Jól járnak persze a cégek is, amelyek előtt ötszázmillió fogyasztóból álló piac nyílik meg. S mivel nemcsak a termékek, hanem az állampolgárok is szabadon mozoghatnak az unión belül, sokkal könnyebb egy másik tagországba utazni vagy ott letelepedni, dolgozni is.

MÁR ORSZÁGHATÁR SINCS?

Dehogynem, ott vannak, legfeljebb már észre sem vesszük őket. A határellenőrzést a huszonhét EU-tagállamból csak öt tartotta meg: Nagy-Britannia, Írország, Románia, Bulgária és Ciprus. A többi tagország alkotja a schengeni övezetet. A britek nem is szeretnének csatlakozni Schengenhez, az írek a britek miatt nem tehetik – a románok, a bolgárok és a ciprusiak bebocsátásra várnak.

MI NEM MŰKÖDIK?

Legyünk őszinték: amilyen sok dolgot egységesítettek a tagállamok, olyan sok területen nem engednek a saját játékszabályaikból. Főként az ütközik korlátokba, aki egyik tagországból a másikba költözik. Ilyenkor gond lehet a társadalombiztosítással (ki fizeti a családi pótlékot, a munkanélküli-segélyt, a nyugdíjat?), az orvosi ellátással (ugyanaz jár-e ingyen, mint odahaza?), a szakképesítésekkel (elismerik-e a külföldön szerzett diplomát?), vagy az adózással (melyik ország szabályozása érvényes?).

MI ADJA AZ EREJÉT?

Az európai egységes piac büszkélkedhet a legmagasabb GDP-vel a világon. Ami a 495 millió fős lakosságot illeti, ezzel a harmadik helyen áll Kína és India mögött. A belső piac előnyeiből a területén működő több mint húszmillió kis- és középvállalkozás igyekszik hasznot húzni.