Obama-leckék külpolitikából

Semmit sem vesztett támadó lendületéből Barack Obama az elmúlt hét óta, már az első percekben keményen kritizálta kihívóját, Mitt Romney-t, a helyi idő szerint hétfő este, a floridai Lynn Egyetemen megrendezett harmadik, egyben utolsó elnökjelölti vitán. Az egykori massachusettsi kormányzó valamivel óvatosabb és enyhébb hangot ütött meg, igyekezett mérsékeltnek és megfontoltnak – azaz elnökhöz méltónak – mutatkozni.

A vita témája ezúttal a külpolitika volt, amelyben az elnöknek egyértelműen több tapasztalata van, mint az ilyen téren soha nem dolgozott Romney-nak. Már az első kérdésnél ezen a vonalon indított támadást Obama, aki szerint kihívója világpolitikai elképzelései hibásak és vakmerőek, ráadásul folyamatosan változnak. Romney pedig azzal érvelt, hogy az elnök az elmúlt négy évben rontott az Egyesült Államok megítélésén, az ország befolyása pedig csökken. Szerinte Obama nem ért el eredményeket: a Közel-Kelet forrong, Irán közelebb van az atombomba előállításához, továbbra is szélsőséges iszlamista terroristák fenyegetik az országot és az izraeli–palesztin konfliktus sem oldódott meg. Azt is hangsúlyozta: Amerika befolyása nem nőhet a világban, amíg gazdasága gyenge.

Obama és Romney mindamellett többször is belpolitikai és gazdasági témák felé terelte a beszélgetést. Egy alkalommal már percek óta a massachusettsi tanárok fizetéséről volt szó, amikor a moderátor, Bob Schieffer, a CBS műsorvezetője „mi mind szeretjük a tanárokat” sóhajtással jelezte, hogy illene visszatérni a globális kérdésekhez. Sokan kritizálták egyébként a vitán szereplő témák kiválasztását: a már előre közzétett kérdések között dominált a Közel-Kelet, illetve a terrorizmus. Kína egyetlen kérdésben merült fel. Nem esett szó azonban az Amerikát is komolyan veszélyeztető euróválságról, de kimaradt India, a globális felmelegedés vagy a nemzetközi segélyezés kérdése is.

A vita során Mitt Romney, mint korábban is, lépéseket tett a választói „közép” megnyerésére. Meglepően sokszor értett egyet Obama külpolitikai lépéseivel – olyanokkal is, amelyeket korábban kritizált. Közölte, hogy elnökként mindenképpen kivonná az amerikai csapatokat Afganisztánból 2014-ben, valamint egyetértett a pakisztáni–afganisztáni határon indított „drónháborúval” is. Azt az állítást is helyeselte, hogy Kínával együtt kell működni; igaz, azt megerősítette, hogy elnöksége „első napján” kimondaná, hogy az ázsiai ország manipulálja valutáját, ami kereskedelmi szankciókra, vámok kivetésére adna lehetőséget. Szíriáról eltért a véleményük: Obama továbbra is ellenzi Bassár el-Aszad elnök ellenzékének felfegyverzését, más módszerekkel segítené őket. Romney azonban nehézfegyverzetet is nyújtana számukra.

Az elnök pedig végleg feladta az első vita során mutatott kimért, „professzoros” stílust. Jól idézhető mondatokkal, poénokkal válaszolt ellenfelének, néha már-már kioktatta. Az amerikai média egyik kedvence az a mondat lett, amikor azzal vádolta Romneyt, hogy ellopta a nyolcvanas évek külpolitikáját, amely mellett egyébként az ötvenes évek társadalompolitikáját és a húszas évek gazdaságpolitikáját hozná vissza. Azaz mindenből a legrosszabbat. Amikor pedig republikánus kihívója azzal támadta, hogy csökkentette a haditengerészet méretét, azzal vágott vissza: persze, ma már lóból és bajonettből is kevesebb van, mert változott a hadviselés. – Vannak ezek a repülőgép-hordozóink, amelyekre leszállnak a repülőgépek – magyarázott, mintha egy gyereknek beszélne.

Az örök kérdés a vita után persze az, hogy ki nyert. Az elemzők szerint egyértelműen Obama, bár visszafogottságával Romney-nak sikerült elérnie, hogy nem rontott a helyzetén, ami külpolitikai tapasztalatlanságát tekintve a kampánystáb egyik legfontosabb célja lehetett. A gyorsfelmérések szerint a nézők is az elnököt látták jobbnak. A CBS tévécsatorna közvélemény-kutatása szerint 53 százalék Obamát, 23 százalék pedig Romney-t látta jobbnak. A CNN felmérése szerint ennél kisebb volt a különbség, az elnököt a nézők 48, míg Romney-t 40 százalék látta jobbnak.

Visszatért a Ku-Klux-Klan?

Telefonos segélyhívásra kiérkező rendőrök egy súlyosan megégett, húszéves, színes bőrű lányt találtak a Louisiana állambeli Winnsboro kisváros parkjában. Sharmeka Moffitt maga hívta a rendőröket, miután három férfi leöntötte gyúlékony folyadékkal, majd felgyújtotta. Volt még annyi ereje, hogy egy közeli kút vizével eloltsa a tüzet. A lányt súlyos állapotban, harmadfokú égésekkel szállították kórházba. A rendőrség közlése szerint a lány autójára – feltételezhetően a tettesek – a KKK, azaz a Ku-Klux-Klan rövidítését írták. Az FBI nyomozása e sorok írásáig nem vezetett eredményre. Az anya a sajtónak nyilatkozva cáfolta, hogy lányán Obama-arcképes trikó lett volna. (AP)

A két jelölt üdvözli a közönséget a floridai Boca Ratonban
A két jelölt üdvözli a közönséget a floridai Boca Ratonban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.