USA-magyar kapcsolatok: kis ország kis befolyással
Tévedés, hogy a republikánus párt győzelme a Fideszt segítené, a demokratáké pedig az MSZP-t. Nincs ilyen direkt összefüggés e pártok között, még annyira sem, mint az európai uniós pártcsaládok tagjai között – mondta lapunknak dr. Frank Tibor. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol–Amerikai Intézetének igazgatóját annak kapcsán kérdeztük erről, hogy a szocialista párt képviselői, köztük Mesterházy Attila pártelnök ellátogattak a Demokrata Párt elnökjelölő konvenciójára szeptember elején. A Fidesz politikusai mindkét nagy amerikai párt kongresszusán jelen voltak.
Kumin Ferenc nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a demokrata konvencióra látogatott el. Az MTI-nek Kumin akkor úgy nyilatkozott: „Mindenki számára egyértelmű, hogy a politikai értékek vonatkozásában nagyobb a távolság a magyarországi jobbközép kormányzó erők és a demokraták között, mint köztük és a republikánusok között.”
„Kevés következménye van egy ilyen látogatásnak, az Egyesült Államokban más vonalak mentén oszlanak meg a pártok támogatói. Bármelyik jelölt győz is az elnökválasztáson, a magyar kormány nem várhat kiemelt támogatást” – mondta Frank Tibor. „E logika alapján Bill Clintonnak például elnöksége idején támogatnia kellett volna egykor a szocialista párti kormányt, de ennek kevés érdemi nyoma volt” – tette hozzá.
A professzor szerint a történelem során alig volt olyan pillanat, amikor az USA kiemelten támogatta volna az épp aktuális magyar kormányt. „Magyarország az Egyesült Államokban nem fontos téma: kis ország kis befolyással. Akkor érdekes, ha valamiért geopolitikailag fontossá válik. Lengyelország vagy Csehország mindig is fontosabb volt Washington számára.”
Amikor 1956-ban az Egyesült Államok befogadott negyvenezer magyart, és segítette oktatásukat és elhelyezkedésüket, azt is részben az ’56 miatti lelkiismeret-furdalásból, részben saját érdekében tette: azért, hogy minél hamarabb integrálja őket. A korona 1978-as visszaadása nem a Kádár-rendszernek, hanem az országnak, hangsúlyozottan a magyar népnek tett gesztus volt, illetve már „nyomasztó kötelesség volt”. Ezért történt, hogy a magyar nép nevében Apró Antal, mint az Országgyűlés elnöke vette át a koronát, Kádár János jelen sem volt a ceremónián. „Az amerikai érdekvezérelt külpolitika. A legfontosabb, hogy az adott ügy hasznos számukra vagy sem”, mondta a professzor.
Az elmúlt valamivel több mint egy évben többször is érkeztek kritikák az Egyesült Államok felől, amelyek a magyar kormány lépései ellen tiltakoztak. Tavaly Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet adott át diplomáciai jegyzéket, démarche-ot Orbán Viktornak. Az elmúlt év decemberében pedig Hillary Clinton külügyminiszter írt levelet a miniszterelnöknek, amelyben sok más közt az egyházügyi törvénnyel, a médiatörvénnyel és a Klubrádióval kapcsolatban is kérdéseket vetett fel. „Az ilyen kritikákat minden szövetséges megkaphatja. Magyarország NATO-tagország, elvárják, hogy Budapest betartsa a közös normákat”, véli Frank. A szakértő szerint ezeken az „óvatos, néha kissé bizonytalanul átadott” figyelmeztetéseken kívül erőteljesebb felelősségre vonást nem is lehet várni. Másra nincs is joguk ugyanis, minden egyéb már az ország belügyeibe való beavatkozás lenne. „Persze éreztethetik a rosszallásukat, például azzal, hogy a magyar politikusokat nem fogadják magas szinten, vagy hogy nem látogat ide az elnök. Van üzenete, ha nem szorgalmazzák a magyar látogatást Washingtonban. Igaz, azt is hozzá kell tenni: idejük sem lenne minden ENSZ-tagállam politikusait rendszeresen fogadni.”
Mindezek mellett Frank Tibor szerint fontos megjegyezni, hogy a két ország szövetséges, az amerikai nagykövet jóban van a miniszterelnökkel. „Sok alkalommal elmondják, hogy jó a viszony a két ország között” – mondta a professzor, aki szerint az is az együttműködés fontos szimbóluma, hogy magyar katonák is harcolnak Afganisztánban az amerikaiak mellett. Az amerikai–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulóját a két kormányzat idén, két konferenciával is közösen ünnepelte.
A kritikák nem is elsősorban az amerikai elnök személyétől függnek Frank szerint, ezért nem feltétlenül az hozna változást ezen a téren, ha esetleg a republikánus Mitt Romney megnyerné a választást. „A mindenkori elnöknek nem feltétlenül van saját képe minden országról, így Magyarországról sincs.” Sok függ tehát attól, ki az amerikai nagykövet, ki a külügyminiszter, vagy hogy milyen csatornákon jut el a magyar vonatkozású információ az amerikai külügyminisztériumba vagy a Fehér Házba.
„Vannak ügyek, amelyek fontosak az amerikaiaknak, és ezt pártoktól függetlenül mindig képviselik. Ha valaki ezeket megsérti, akkor ezt biztosan jelzik”, véli Frank Tibor. Ilyen a demokratikus intézmények helyzete, a jogállam sérelme, a bíróságok jogköreinek csorbítása, a sajtó- és a vallásszabadság. „Ám nem fognak szólni egy-egy korrupciós ügy vagy mindennapos politikai esemény miatt. Arra ott van az EU meg az IMF is, hagyják, hogy azok foglalkozzanak az országgal.”
