Do you speak English? Mert ha nem, nyugodtan felejtse el Az Ön hangja Európában nevű kezdeményezést (hivatalosabban: a nyilvános konzultációkat)! Pedig ezt ígéri a brüsszeli bizottság az ec.europa.eu/yourvoice honlapon: „Az európai polgárok tevékenyen részt vehetnek az európai döntéshozatalban.”

És valóban. Az átlagemberek és a szakmai szervezetek véleményét kikérik például arról: „Melyik az a tíz uniós jogszabály, amely a legnagyobb terhet rója a kis- és középvállalkozásokra?” De hozzá lehet szólni a „közlekedési infrastruktúra-használati díjak kivetéséhez” vagy az „oktatás és a készségfejlesztés színvonalának emeléséhez új technológiák segítségével” is. Fájó, hogy a témákhoz kapcsolódó háttéranyagok rendszerint csak angolul (néha franciául és németül) elérhetők.

Megunta ezt az – uniós intézmények működését felügyelő – európai ombudsman, Nikiforosz Diamandurosz, aki felszólította az Európai Bizottságot, hogy mind a huszonhárom hivatalos nyelven tegye közzé a nyilvános konzultációk dokumentumait. Vagy legalább kérésre fordítsa le azokat. Meglehetősen cinikus érveléssel dobta vissza az ombudsman kérését a bizottság: szép dolog a soknyelvűség elve, ám ezt felülírják az „időbeli korlátok” és az „elérhető erőforrások”.

– Egy spanyol ügyvéd panasza alapján indított vizsgálatot Nikiforosz Diamandurosz, de ez csak egy panasz a sok közül. Civil szervezetek is gyakran kifogásolják, hogy a nyilvános konzultációkat vagy kizárólag angolul, vagy csak kevés nyelven indítják – mondja lapunknak Gundi Gadesmann, az európai ombudsman szóvivője. A kifogásokkal egyetértettek, hiszen a soknyelvűség tiszteletben tartása nélkül leányálom marad, hogy az állampolgárok aktívan részt vegyenek az EU életében. Annyit még az uniós alapszerződés is biztosít, hogy bárki az anyanyelvén (a hivatalos nyelvek egyikén) fordulhasson az EU-intézményekhez.

Mivel az Európai Bizottságról „visszapattant”, Diamandurosz azt tervezte, hogy továbblép, és különjelentést nyújt be az Európai Parlamentnek (EP). Idén nyáron azonban az EP határozatot fogadott el, amelyben a képviselők maguk is sürgetik a bizottságot, hogy számolja fel a nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetést.

– Most két oldalról nehezedik erős nyomás az Európai Bizottságra, az ombudsman és a parlament felől is. Más kérdés, hogy az ombudsman állásfoglalásai jogilag nem kötelező érvényűek, vagyis szankciókat nem szabhat ki. Ám ezt rendkívül fontos elvi ügynek tekinti – hivatkozik a nyelvhasználat körüli vitára Gundi Gadesmann.

Nem elég, hogy a bizottság nyelvi politikáját erősen korlátozónak minősítette az ombudsman, bírálta azt is, hogy nincsenek világos szabályok: mikor, hány nyelven kell közzétenni a dokumentumokat. Esetlegesnek találta, hogy a nagyközönség számára is érdekes témáknál milyen nyelven indítják el a véleménygyűjtést. Amikor a spanyol ügyvéd benyújtotta a panaszát, éppen a nejlonzacskók használatának visszaszorításáról és a munkavállalók szabad mozgásáról faggatták az uniós polgárokat – csak angolul.

S hogy az ügy ne merüljön feledésbe, az ombudsman később rákérdez az Európai Bizottságnál, történt-e bármilyen fejlemény. A szóvivő megnyugtat: a korábbi esetek „utóéletéről” minden évben jelentést adnak ki, és ebben a nyelvi kötélhúzás végeredménye is szerepel majd.

Brit zászlók az Európai Parlamentben. In English, please