A bizottság szerint erre egyrészt azért van szükség, mert a megbízható befektetői környezethez, a gazdaság hatékony működéséhez elengedhetetlen a hathatós és független igazságszolgáltatás – ezért is lenne az új eljárás része az unió gazdaságait összehangoló európai szemeszternek. Másrészt a bizottság – mint az EU-szerződések őre –, okulva magyarországi és romániai példákból, szeretne olyan eszközöket kidolgozni, amelyek segítségével képes a jogállamiságot, a demokráciát és az uniós alapértékeket támadó tagállamokkal szemben hatékonyan fellépni.

Az elképzelés szerint az Európai Bizottság a novemberben esedékes növekedési jelentés mellé nyilvánosságra hozna egy közleményt, amely vázolná az eljárást, s ezt vitatnák meg az igazságügyi tanács decemberi ülésén. Jövő májusban jelenne meg az első konkrét igazságügyi eredménytábla, amely annak alapján értékelné az igazságszolgáltatást, hogy meddig tartanak a bírósági eljárások, mennyire nehéz jogorvoslati kérelmet benyújtani, s mekkora költséggel jár egy-egy per. Úgy tudjuk, akkor már ajánlásokat is megfogalmaznának, és kiemelnék a követendő, jó megoldásokat is.

A kritériumokat a bizottság határozná meg, de Brüsszelben emlékeztetnek rá: a Világbanknak is van hasonló rendszere, tehát nem kell semmi újat feltalálni. Ahogyan Viviane Reding, az igazságüggyel foglalkozó luxemburgi EU-biztos szóvivője lapunknak kifejtette: a pénzügyi segítségben részesülő programországban már eddig is vizsgálták az igazságügy működését, valójában ezt terjesztenék ki a huszonhetes körre.

Reding legutóbb Írországban beszélt erről, szeptember végén. „Szigorúak vagyunk a csatlakozni vágyó országokkal szemben a koppenhágai kritériumok alapján, de miután már bekerültek, hiányoznak azok a hatékony eszközök, amelyekkel a jogállamiságba vetett bizalmat meg tudjuk erősíteni.

Szükségünk van valamire a politikai meggyőzés »puha ereje« és a hetes cikkely »nukleáris lehetősége« között” – mondta a „koppenhágai dilemmáról”, utalva az uniós szerződés cikkelyére, amelynek alapján súlyos jogsértések esetén, szélsőséges helyzetben megvonható az adott tagállam szavazati joga. Korábban Reding azt is felvetette, hogy a kötelezettségszegési eljárások lassúk és korlátozottan alkalmazhatók, ezért nem igazán hatékonyak a jogállamiság biztosítására.

Az elképzelés a bizottságban valószínűleg támogatásra lel. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az unió állapotáról szóló szeptemberi beszédében is kitért arra, hogy új eszközökre van szükség, s legutóbb, az ENSZ-közgyűlés jogállamiságról szóló magas rangú találkozóján szólt a kérdésről. Redingék azt állítják, több tagállam támogatását is maguk mögött tudják. Elsősorban arra hivatkoznak, hogy Guido Westerwelle német külügyminiszter és tíz kollégája az unió jövőjéről szóló jelentésében szintén amellett érvelt, hogy az alapjogok és a jogállamiság megvédésére további eszközökkel kell felruházni az Európai Bizottságot.

Úgy tudjuk, a magyar politikának nem lenne ellenére egy ilyen mechanizmus, mondván, az egyenlő elbánás elve alapján tessék minden tagállamot olyan szigorúan kezelni, mint az elmúlt időszakban Magyarországot. Budapesten már több alkalommal is jelezték, hogy a kormány egyenlő elbánást vár az EU-tól, és a Fidesz szerinti kettős mércét méltánytalannak és igazságtalannak tartják.