Az EU-nak üzent a világ
Az indoklás szerint az unió és elődei hat évtizeden át hozzájárultak a békéhez és a kiegyezéshez, a demokrácia és az emberi jogok megerősödéséhez Európában. A Nobel-bizottság nemcsak a Franciaország és Németország közötti megtörhetetlen kapcsolatot emelte ki, hanem a nyolcvanas években csatlakozó Portugália, Spanyolország és Görögország demokráciáinak megerősödését, a keleti bővítést és a balkáni országok együttélésének elősegítését is.
Thorbjorn Jagland, a Nobel-bizottság vezetője a bejelentéskor közölte: az EU összeomlása a korábban szörnyű háborúkat eredményező szélsőségesség és a nacionalizmus feltámadásának adhat helyet. Szabadság, demokrácia, jogállamiság, az emberi jogok tisztelete – sorolta Barroso az EU alapértékeit, hozzátéve, hogy ezek után világszerte áhítoznak az emberek. – Az EU az egész világnak ihletet ad, és a nemzetközi közösségnek szüksége van egy erős unióra – emlékeztetett a portugál politikus. A bizottsági elnök szerint a világ egyértelmű üzenetet küldött: az EU különleges érték, amelyet meg kell őrizni.
A Helsinkiben tartózkodó Herman Van Rompuy közölte: a díj az Európai Uniónak mint béketeremtőnek jár. Az Európai Tanács állandó elnökeként emlékeztetett: Európát évszázadokig háború emésztette, két világháború zajlott a kontinensen, amelyek a belga politikus megfogalmazása szerint európai méretű polgárháborúk voltak. Az EU-ban viszont többé elképzelhetetlenek a háborúk. Van Rompuy figyelmeztetett, hogy nem a mai politikusok, hanem elődeik nevében hálával fogadják a díjat.
„Ma minden tagországunk állampolgára büszke lehet arra, hogy európai” – mondta. Helmut Kohl volt német kancellár, a német újraegyesítés és az euró bevezetésének főszereplője „bölcs és messzire látónak” nevezte a norvég döntést. Tanítványa, Angela Merkel kancellár pedig közölte: a döntés arra serkenti őt, hogy tovább dolgozzon az unió szorosabb integrációjáért.
Az euroszkeptikus brit európai parlamenti képviselő, Nigel Farage szerint azonban a díj odaítélése csak a norvégok jó humorérzékének köszönhető. Szerinte az EU egyáltalán nem hozta össze az európaiakat, hanem az eurózóna például megosztotta a délieket és az északiakat. A Reuters által megkérdezett görögök rossz viccnek találták a Nobel-bizottság döntését. Ed Balls, az ellenzéki brit Munkáspárt tagja a hírügynökség szerint ironikusan meg is jegyezte: „Ma este biztosan ünnepelni fognak Athénben!”
Mások a díj időzítését kérdőjelezték meg, hiszen az unió komoly politikai, gazdasági és szociális válsággal küszködik. Ugyanakkor éppen ebben rejlik a díj szimbolikus üzenete: az unió létezése komoly teljesítmény, nem szabad veszni hagyni, nem szabad a szélsőségeknek teret adni. Nagy kérdés, hogy ki veszi majd át a díjat december 10-én, és mi történik a körülbelül egymillió eurót érő jutalommal. Az EU-t képviselhetik az intézmények vezetői, Barroso, Van Rompuy, illetve az Európai Parlament elnöke, Martin Schultz, de akár a ciprusi elnökség is.
Találgatások szintjén az is felmerült, hogy ne az aktuális politikai vezetők közül kerüljön ki a díjat átvevő, ám döntés egyelőre nem született. Ahogy arról sem, milyen – feltehetőleg szimbolikus jelentőségű –sorsa lesz a pénznek. S hogy egy másik Nobel-békedíjast, Henry Kissingert megidézzünk, pénteken az ő kérdésére (kit kell hívni, ha valaki az EU-val akar beszélni) is jött egyfajta válasz. Bizottsági források szerint a Nobel-bizottság döntését az oslói EU-nagykövettel, Herman Jánossal közölték, és ő juttatta el az információt Brüsszelbe.
