Román Szilícium-völgyet álmodnak a szuperlézer köré
Az ELI célja egy 200 petawattos (egy petawatt = egymilliárd megawatt) lézerimpulzusok kibocsátására alkalmas berendezés kifejlesztése. Egyelőre nem tudni, hogy a projekt három helyszíne közül (Prága, Szeged, Magurele) hol épül meg a szuperlézer. A Bukaresttől 25 kilométerre, délre található városka kutatóközpontjába az első szakaszban két, egyenként tíz petawattos lézer kerül. Ezek máris tízszer nagyobb teljesítményt nyújtanak a jelenleg létező berendezéseknél.
A magurelei intézetnek otthont adó hatalmas park végében javában folyik a kutatási célokra épült, 1997-ben leállított atomreaktor szétszerelése. Kicsit odébb, az ELI-projekttől, teljesen függetlenül épül Európa eddigi legnagyobb, egy petawattos lézere. Jövőre adják át. – Porsche a sivatagban – írta le a helyzetet az intézetbe meghívott külföldi újságírók egyike.
– A nagyinfrastruktúra az a területe az erősen alulfinanszírozott román kutatási ágazatnak, amelyre a rendszerváltás után is jutott pénz valahogy – magyarázza a Népszabadságnak az ország általános színvonalához mért túlfejlettséget az igazgató. A finanszírozás is szerepet játszott abban, hogy az ELI-projektet vezető fizikusprofesszor másfél évtized után otthagyta az Egyesült Államokat és a Yale Egyetemet, hogy megpályázza Romániában az atomfizikai intézet igazgatói posztját. Ez 2004-ben történt, azóta Románia sikerrel csatlakozott az „isteni részecskéről” ismert CERN-projekthez, 2009-ben pedig az ELI-projekt egyik helyszínévé vált.
– Sajnos a rendszerváltás után a romániai ipar fokozatosan leépült, így többnyire alapkutatás zajlik itt – mondja az újságírók fogadására kirendelt fiatal kutató, Ovidiu Tesileanu. Közben bemutatja a központ büszkeségét: a kilencmillió voltos részecskegyorsító évente több száz kutatót vonz külföldről, a tengerentúlról is. A 32 éves Tesileanu, akárcsak a „főnöke”, külföldről tért haza.
Olaszországban szerzett doktori címet asztrofizikából, jelenleg az ELI-projekttel foglalkozik, és a Bukaresti Egyetem fizika karán tanít.
A majdani lézerkutató központból egyelőre csak a látványtervet tudja megmutatni, valamint egy jókora cserjést a reaktorépület mögött. – Romániában a nukleáris kutatás alkalmazhatóságát, a lézer és az anyag kölcsönhatásait vizsgáljuk. A tervek között szerepel számos, a gazdaságban hasznosítható kutatás is. Az ELI remélhetően hozzásegít majd, hogy olcsóbban állítsuk elő a gyógyászatban használt izotópokat, és felgyorsítsuk az atomerőművek fűtőelemeinek a semlegesítését – sorolja a kutató.
Magurelen 250 tudós dolgozik majd, az állásokat múlt héten hirdették meg. Állampolgárságtól függetlenül bárki jelentkezhet. Az igazgató szerint eljött az idő, hogy miután évtizedeken át a román kutatók keresték a megélhetésüket Nyugaton, a német és a francia kutatók menjenek Romániába. – Az ELI nemcsak az országnak jelent sokat, hanem az egész kontinensnek: az amerikai és a japán kutatók irigykedve néznek majd európai kollégáikra – teszi hozzá.
A projektvezető reméli, hogy Magurele mágnesként vonzza majd a fejlett technológiákat. – Az ELI szomszédságában megtelepedhetnek mindenekelőtt a gyógyszergyártó cégek. De miért ne hozna létre itt telephelyet például egy optikai vállalat? – fejtegeti lapunknak a fizikusprofeszszor, hozzátéve: a szuperlézerre úgy tekint, mint az első lépésre egy „romániai Szilícium-völgy” felé.
A lézerkutató központot 2017-ben adják át. Az első eredmények két-három éven belül válnak alkalmazhatóvá, Tesileanu szerint elsőként várhatóan a gyógyászatban. Még korábban jelentkezhetnek a társadalmi hatások. – Az idén a meghirdetett helyek harmada telt be a fizika szakon, ahol tanítok. Ilyen szempontból kicsit későn jött az Európai Bizottság döntése a finanszírozásról – jegyzi meg mosolyogva a fiatal oktató. Majd komolyra fordítva a szót hozzáfűzi: arra számít, hogy az ELI-projekt helyreállítja a kutatói szakma becsületét.
